Miért akarja anyám ennyire hogy diákmelózzak? és miért nem érti meg hogy szociális fóbiás vagyok ezért nem olyan egyszerű emberekkel kommunikálnom?

előbb-utóbb muszáj lesz kibújnod a csigaházadból. A diákmunka azért jó, mert felkészít majd későbbiekre, amikor rendes munkát kell végezned.

nem egészséges ez a hozzáállásod, nyugodtan keress fel akár online is egy pszichológust, egyáltalán nem szégyen mentálhigiénés szakemberhez fordulni:)

"Fordulj pszichiáterhez."

azt megalázónak érezném sajnos..

-->

Amikor a fővárosban laktam, s droggfüggő lakótársta tettem szert, akkor elkezdtem kiborulni. Szédülések, rosszullétek, olykor hasmenés is. Jelentkezett ez a munkahelyemen is. Amikor megvolt a teljes orvosi kivizsgálás, s minden jó lett, akkor gondolkoztam el, hogy ez csak mentális lehet. Ezt meg is mondtam az orvosnak, aki elküldött Pszichológushoz. Nem éreztem megalázónak. Inkább azt, hogy kijárkált telefonálni, s engem megsem hallgatott.

Hazaköltöztem végül. 45 perc séta volt a vasútállomás és lakhelyünk. Gondolkoztam. Végül arra a döntésre jutottam, hogy inkább elmondom mi történt velem, mint a kiszínezett hazugságot hallják mástól vagy a volt lakótársamtól, mert idejár szórakozni a városba. Anyám sejtette már mikor utoljára fent volt nálam, hogy a lakótársammal nem stimmel valami. Ő segítő csoportba jár, ahol volt ingyen Pszichológus. Bevállaltam, hogy megnyugtassam minden rendben van velem, megnyugodtam. Az a férfi tényleg normális volt, végighallgatott. Közölte nem érzi további orvosi segítségre lenne szükségem. Megnyugodtam, hogy szakembernek mondhattam el, min mentem keresztül, s nem nézett le, nem volt megalázó.

Idén sajnos idehaza elindult a család a lejtőn. Van benne alkohol is, így én ismét csodás lelki állapotba kerültem. Főleg úgy, hogy közben munkahelyemet is elvesztettem, ahonnan szépen "kitúrtak" úgy, hogy amit elmeséltem abból munkaügyre kerültem munkajogászhoz. Szintén elkezdtem rosszul lenni, s orvoshoz kerültem. Ő felfedezte a szorongásomat, ami leginkább a pénzügyi részen van jelen nálam, így július elején van időpontom egy sokak által szerint jó Pszichiáterhez. Megalázónak érzem? Nem. Inkább elmondom a problémám egy szakembernek, mint interneten osszam meg, ahol sok ismeretlen ember nekem támadna.

Az előttem leírtak alapján vannak magánrendelésben dolgozók, de vannak ingyenesek is. Akár Google értékelések alapján (ha vannak) is ki lehet választani ki lehet a megfelelő. Amennyiben a hozzászólásaid alapján és kommentelők feltevései alapján tényleg csak indok, hogy ne kelljen dolgozni akkor viszont előbb vagy utóbb szembe kell nézned azzal, hogy ha nincs munkahelyed nem fogod előteremteni azt, amiből meg tudsz élni. Mert akármennyire is tetszik, de a szülők előbb vagy utóbb távoznak a másvilágra, s te ott maradsz egyedül.

Pszichologushoz ciki elmenni, de Anyam nyakan elni nem?

A leirtakbol arra következtetek,hogy otthon elsz, szüleid tartanak el. Segits nekik, legalabb azzal,hogy a sajat szüksegleteidet fedezed (Ruhazkodas, Csoki, barmi amire szükseged van) Nem hiszem,hogy a rezsibe bele kellene adnod, de ez megbeszeles kerdese.

Sajnalod magadat, de Anyudat nem, aki felnevelt, tanitattot, mindent megtett erted? Es ha ne adj Isten, Anyukadat baleset eri,vagy elveszti a munkahelyet, mi lesz?

Millioegy munkalehetöseg van,ahol nem kell naponta 100 emberrel beszelned max 2-3al.

Mondjuk én nem szórakoznék, közölném, hogy oké, egy hónapod van munkát találni és elköltözni, utána zárat cserélnék.

A legtöbb "szociális fóbiás" valójában TUDNA melózni, maximum olyan munkakört keres, ahol nem kell emberekkel dolgoznia, ez csak egy jó kis kifogás.

Ja, és érdekes, orvoshoz egyik sem akar menni :D