Vissza tudom még fordítani a lányommal a dolgokat?

Majd ha nagyobb lesz megkeres. Szerintem nagyon kevés olyan gyerek van, akiben nem érik meg a gondolat mire felnő, hogy szeretne a szeme közé nézni annak az embernek, aki elhagyta.(Most az okát ne firtassuk)

Szerintem jó ha erre te is felkészülsz. Egyrészt megteheted, hogy takarékoskodsz valamilyen formában és majd odaadod neki. Másrészt, ha most elutasító és a volt párod sem segítőkész, akkor azért a próbálkozásaidat érdemes lenne valamilyen módon rögzíteni, pl képernyő fotó üzenetekről.

Illetve a gondolataidat is összeszedheted pl egy napló formában, amit majd odaadsz neki, ha lesz rá alkalom.

Lehet, hogy semmit sem fog változtatni a kapcsolatotokon, de az is lehet, hogy neki fontos lesz, hogy megbántad és próbáltad helyrehozni. Neked meg ártani biztosan nem fog.

Egy biztos, illúziókba ne lovalld bele magad. Tedd meg, ami tőled telik, ha valóban jóvá szeretnéd tenni és fogadd el, bárhogyan is dönt.

10 éve nem láttad, de szíven ütött, h nem emlékszik rád...

Gratulálok az apák gyöngyének👏

Mégis mit képzeltél? Ha van egy csepp esze a lányodnak, le se szarja a pofádat, ahogy te is tetted vele.

Most 10 év után felböffent, h te mégis "apa" vagy...

Nonszensz

Hagyd békén, nem kíváncsi rád. Velem anyám csinálta, hogy néhány évenként elődugta a pofáját max 3 hónapig, ami alatt legjobb esetben kétszer találkoztunk, utána beállított engem hibásnak és lelépett, vagy egyszerűen volt-nincs. Bár soha ne jött volna vissza és hagyott volna békén engem.

Még ha ez nem is múlandó fellángolás, amíg ő nem akar belőled, ezt a vonatot már lekésted. Ha kíváncsi lesz rád, megkeres. Addig is, és talán amíg él, a nevelőapját tekinti apjának. Mert tudod, nem kell vér. Ő a szív szerinti apja, te csak megcsináltad, ettől nem leszel igazi apa.

"az én hibám leginkább"

Leginkább?? A lányod 2 éves volt, amikor otthagytad, egészen pontosan hogyan lehetne bármilyen mértékben is hibás egy 2 éves gyerek a kapcsolattartás megszűnésében?

"szeretnék az élete része lenni"

Kinek? Hiszen nem is ismered, és ő sem ismer téged. Azt ne is képzeld, hogy te majd megjelensz, a jogaidra hivatkozol, és a lányod a nyakadba borul örömében. Van neki apja, aki felnevelte, aki ma is neveli, és az nem te vagy. Te egy idegen fazon vagy, akivel a születése előtt 9 hónappal pár percig az anyja jól érezte magát. Ez csak biológia.

Persze,hogy nem fog segíteni az anya,miért tenné?

Hogy,ő a lelkét kitette eddig, belerakott dupla annyi munkát a gyereknevelésbe,most meg te learatnád amiért ő keményen vért izzadva megdolgozott?

Te a donor voltál, az apa aki neveli.Mert nem a sejtjeid tesznek apává,hanem a gyereknevelésbe belefektetett munkád/időd/áldozatod.

Bakker, 2 éves korában látott utoljára, s szíven ütött, hogy nem emlékszik rád? Ha ennyire nem vagy képben, jobb is, ha nem ismer.

Te mire emlékszel kettő!!! Éves korodból??? Pff

Egyetértek a 4-es hozzászólóval.

Gyűjtsd össze egy helyen mikor és mivel próbálkoztál, hogy elért őt.

Írd le miért hagytad ott, és mit éreztél akkor és most és miért akartad ennyi év után megkeresni. Hogy már megbántad/hiányzik stb...

Nyiss egy számlát, amin gyűjts neki pénzt és gondoskodj arról, hogy 18 éves korában, vagy akkor, ha megkeres, vagy ha esetleg meghalsz, Ő hozzáférhessen a leveleiddel együtt.

Lehet, hogy nem fog változtatni a hozzád való viszonyán, de legalább tudni fogja miért döntöttél úgy ahogy.