Ha elfogadom a segítségét, továbbra is irányítani akar majd, ha a saját lábamra állok, hátat kell neki fordítanom, hogy lehetne kompromisszumot kötni?

Most fogok csak érettségizni, de már ettől zeng a ház. Hogy ha felvesznek egyetemre (ami még nem is biztos), akkor milyen szakot jelöljek meg első, második helyen (persze ezt majd kijátszom, akar a nyavaja pszichológus lenni), és terveket szövögetnek arra az esetre, ha nem vesznek fel államilag támogatottra (kitűnő vagyok, 60 pluszpontom is van... valamelyikre csak felvesznek, ha az érettségit jól megcsinálom), hogy ha felvesznek kollégiumba, ha nem vesznek fel kollégiumba, stb.

Ezzel az a baj, hogy azzal, hogy támogatnak anyagilag, jogot formálnak arra, hogy beleszóljanak mindenbe. Úgy értem, MINDENBE. Kollégista vagyok, és anyukám ve akart helyettem pakolni beköltözéskor, minden hétvégén haza kell járnom (2 átszállás, 4 óra út háztól házig), ne írjak színes tollal, mert hogynézmárazki, miért nem fogom össze a hajam, miért hátratűzve hordom, stb.

Gondoltam finoman szólok, hogy az egyetem alatt (ha felvesznek), nem szeretnék minden hétvégén hazajárni, sőt, Bp-n maradnék nyáron is. Mert ott nekem JÓ. (meg mondjuk mert ott eddig még mindig simán találtam munkát) Erre teljesen kiakadtak, hogy én is olyan leszek, mint az összes városi, hogy gondolom, nem arra nevelték ők a gyereküket, hogy itthagyják a gyökereket, mi lesz a következő, külföldre megyek???

Tényleg, én kérek elnézést, hogy véleményem van meg elképzelésem az életemről, és hogy nem egy 600 fős kelet-magyarországi faluban akarok élni anyám házában, közmunkából életem végéig.

Most azt is a fejemre olvasták, hogy mennyibe kerül a r.hadt vonatbérletem a koliig. Mint már mondtam, ha nem kellett volna minden hétvégén hazajárnom, a bérletre se lett volna szükségem.

Mit csináljak? Ha most nem állok a sarkamra, akkor majd az egyetemi költségekkel fognak zsarolni, de minden hidat se akarok felégetni.

18/L