Hogyan szabadultatok ki a mérgező otthoni légkörből?

Ismerős, sajnállak. Most tudom kicsit hosszú lesz amit írni fogok de hátha erőt ad vagy más gondolkosási módot nem is tudom:D

9 voltam mikor elváltak a szüleim, anyám persze egyből talált pasit és onnantól kezdve le voltam szarva, mindig veszekedtünk, elhanyagolt, nem kaptam szeretetet, és meg se tudtam vele beszélni a dolgokat. Közbe azért ő apám ellen uszított apám meg ő ellene.

Persze az, hogy ő az áldozat az nálunk is ment, csak ő rá tett egy lapáttal azzal is, hogy ő a szemembe mondta, hogy jobb lenne ha meghalna, meg őt senki se szereti stb...én meg az akkori kis érzékeny lelkemmel hát gondolhatod.

Ez 15-16 éves koromra lett nagyon rossz, akkor már magamat is bántottam amiből a legjobb barátnőm segített ki.

Végül 18 évesen mentem el tőle. Én egyik napról a másikra költöztem el, nem így terveztem de nagyon rossz napom volt aznap, épp orvosnál is voltam amiről ő persze nem tudott, betalált a hülyeségével.

Haza mentem össze pakoltam pár fontos dolgot, aznap több mint 210 kilóméter lett köztem meg anyám közt. Persze ez a barátom nélkül nem jött volna össze. (Azóta már vőlegény)

Utána hónapokig nem beszeltünk. Majd lett egy békülés.

Végül most pár honapja valotta be, hogy amúgy neki kínos volt az, hogy ő velem megbeszélje a dolgokat:D

Már eltelt 3 év, nem mondom azt, hogy elfeljtettem a sok rosszat amit tőle kaptam, mert néha még mindig megsíratnak amik régen történtek, főleg, hogy van amit azóta se hagyott abba.

De ő is emberből van, nincs neki se jó élete tudom mik mennek keresztül benne, igyekszem elfogadó lenni. Persze addig ameddig nekem azzal nem árt.

Annyit tudok neked mondani,hogy legyél erős,néha megkell tenni egy nehéz lépest azért, hogy legyen változás.

Az a változás nehéz lesz, vagy nehezebb mint az amiből épp kilépsz de hát minden kezdet szar, utána jobb lesz. Lehet csak hónapok után. Aztán csak sodródj az árral, de ne csinálj hülyeséget. Keres munkát minnél hamarabb. Hidd el ilyenkor tök mindegy mit találsz, a lényeg, hogy megtudj élni és legyél bejelentve. Elég ha találsz egy gyárat, nem kell ott megöregedj pár hónap után kereshetsz jobbat..Fiatal vagy így többet is kapsz kicsivel.

Ja és legalább 1 személy legyen melletted akivel tudsz öszintén beszélni.

Szegény, de rossz sorod van. Anyád tudni szeretné, hogy hol és kivel vagy? Szőrnyű...ez már bántalmazás.

Talán nem ok nélkül vitatkozik veled, lehet te lázadsz túlságosan mindenért, mert játtszod a nagylányt.

El lehet költözni, akkor lehet felnőttest játszani...

21 évesen elhúztam otthonról - addig sajnos nem volt elég pénzem.

Hármas, örülj neki, hogy te nem olyan családban nőttél fel, ahol még 20 évesen is tételesen elszámoltatnak, hová mész, kikkel, miért velük, mikor jössz percre pontosan. Majd nekiállnak hisztizni, mi az hogy máshol alszol. Adok a rezsibe fizetem a kajámat. Közöd?

Vagy amikor másodpercre pontosan be kell számolj, mikor érsz haza a munkából :D - ó, és amikor késel (szólsz nekik), akkor "véletlenül" kizárnak éjszakára.

Könnyű gúnyolódni úgy, hogy életedben nem volt ilyen konrtollmániában részed.

Hiába sajnálja, nem tudja ezt kezelni. :-/ Rajtad veri le valami fájdalmát/sérelmét. Ez részben érthető, de ettől még költözz el, amint tudsz!

Ha már ott leszel távol, akkor eldöntöd, hogy akarod-e vele tartani a kapcsolatot, vagy sem. Én az elején lehet azt se mondanám meg, hogy hová költözöm, hogy ne érjen el, ne jöjjön "szerenádot adni".