Mit csináljak anyámmal? Most már tényleg kezd nagyon kiidegelni.
Anya nagyon kontrollmániás, sosem hagy békén. Mindig az kell, hogy legyen, amit ő akar és akkor, amikor ő akarja. Azzal egyáltalán nincsen bajom, ha pl ki kell venni a részemet a házimunkából, sőt....szeretem csinálni szinte mindegyiket, csak had csináljam akkor és olyan sorrendben, meg úgy, ahogy én szeretném.
Azzal sincsen bajom, hogy nem engedne bulizni, dohányozni, meg alkoholt fogyasztani, hiszen alapból nem akarom csinálni egyiket sem....
Azzal van bajom, ami pl ma is történt, hogy neki nem mindegy, hogy én mikor eszem.
Ő azt hiszi, hogy én akkor leusek éhes, amikor ő azt akarja. Pl ma este sem voltam éhes, de kényszerített arra, hogy egyek.
Olyanokat mondott, hogy ha nem eszem meg azt a mennyiségű ételt, amit ő akar, hogy megegyek, akkor fizikai erőszakkal fenyeget, és lényegében szobafogságra ítél, nem enged el még apukámhoz sem.
Tudja, hogy ez az egyik legdurvább dolog, amivel zsarolni tud, mert nagyon szeretem apát és imádok vele lenni, nagyon hiányzik, ha sokáig nem láthatom....
Lényeg a lényeg, hogy már nem először kényszerít arra, hogy egyek, ( miközben még azt mondja, hogy kövér vagyok és fogyjak, pedig amúgy még sokan a normál kategóriában vagyok ilyen téren...) végig nézi, ahogyan le nyomom a torkomon az ételt, és nagyon jól tudja, hogy rosszul vagyok ettől, fizikailag is. Most is nagyon erős hányingerem van, még mindig. Hánytam is, de azt szerencsére nem hallotta....
Mit csináljak vele, hogy legalább ezt ne csinálja? Hogy legalább odáig jusson el, hogy nem okoz nekem lényegében fizikai fájdalmat csak azért, hogy az legyen, amit akar. Ha a többiben ugyanolyan kontrolláló maradna, az nem zavarna annyira, mert legalább fizikai bajom nem lenne belőle...
Dehogy túlsúlyos! 16-17 éves, fejlődésben lévő lányról van szó. Ne akard már lerombolni az onerzetét! Amúgy se tudod, mert ahogy látom, okos lány.
Épp ezért, erősen javaslom, menj apádhoz!! Képes vagy megvívni ellne a harcot. Szemét nő az anyád!
21 tesin volt felmérés, a tanár mondta, hogy normál testalkatom van, ő meg szerintem kicsit jobban ért hozzá, mint te. Tény, nem vagyok cérnavékony de amíg az S méretű ruhák nem kis része jó rám, nem hiszem, hogy annyira nagyon el lennék hízva.
22 igen, az lesz a legjobb, de a tanév végét mindenképpen ki kéne várni, nem szeretnék nagy botrányt még itt az utolsó nagy hajrában, kellenek a jó jegyek, hogy matekból is ötös legyek tanév végére, ahhoz meg gyakorlás kell, de ha anyám csinálja a fesztivált, amiért itt akarom hagyni, akkor nem fogok tudni elég jól felkészülni.
23. Nálam nincsen fakanál, leginkább csak fenyegetőzés, meg volt pár pofonra is példa.
Tanév végéig tudok vele kezdeni szerintetek valamit, vagy csak simán tűrjem tovább addig a kis ideig?
Teljesen normális testsúlyod van, kb 70-75 kg-tól kezdődne az enyhe túlsúly.
Megpróbáltál már anyukáddal főzés előtt beszélni, hogy ma inkább nem szeretnél enni? Az én anyukám mindig akkor húzta fel magát, ha “feleslegesen” csinált valamit. Bár van egy sejtésem, hogy itt más lehet a probléma.
Nem lehet, hogy fél, hogy hamarosan kirepülsz, és mész egyetemre? Vagy hogy fenyegetőzől, hogy apudhoz költözöl? Ő meg egyedül marad?
Esetleg, ha hárman próbálnátok meg megbeszélni?
Az én anyukám is egy kicsit irányítás mániás, csak ő más téren. Kicsiként belémnevelte, hogy csak az a jó, amit ő gondol, én sajnos felnőttként se tudok ettől szabadulni. Így, ha bármi olyat teszek, ami tudom, hogy neki nem tetszene, akkor bűntudatom van. Borzalmas így élni, szóval szerintem próbálj meg tőle függetlenedni, de valahogy mégis tartani vele a kapcsolatot.
24 köszönöm, a válaszodat. Nagyon remélem, hogy tanév végéig sikerül annyi bátorságot összegyűjteni, hogy elmenjek.
26 tudja, hogy nagyjából mennyit eszem, és azt is, hogy milyen ételeket szeretek. Tegnap is finom étel volt, nem azzal van baj, hogy milyen az íze, hanem azzal, hogy rám erőlteti.
Nálunk az szokott lenni, hogy mondjuk hétfőn megfőz egy ételt és azzal csütörtökig simán kihúzzuk, de van, hogy hétvégére is marad,mert mindig nagy adagokat főz.
Nem tudom, hogy tart-e ettől, de ha igen, akkor sem tartom teljesen okésnak azt, amit leművel.
Szoktam mondani neki persze, hogy szívesebben lennék apánál, de nem fenyegetőzök azzal, hogy soha többet nem lát engem.
Nem tudom, hogy anyáék képesek lennének-e normálisan beszélni egymással. Ünnepekkor is mindig hiszti van, hogy melyik nap kinél legyek és meddig és természetesen időpontra kell hazaérnem mindig....
Engem ha teszek valamit, ami esetleg nem tetszene neki, nincs bűntudatom, csak attól tartok, hogy mi lesz a reakciója.
17 évesen apádhoz költözhetsz, főleg ha ő is támogatja ezt. Azt hiszem, ebben a korban már dönthetsz úgy, hogy nem jársz láthatásra anyádhoz, ha nem akarsz. Ő talán elkezdheti a gyámügynél/bíróságnál a helyzet felülvizsgálatát, de mire bármi történik, nagykorú leszel.
Az fontos, hogy a leírtak alapján nem tudod addig győzködni, míg beleegyezik a költözésbe. Láthatóan félsz tőle, simán visszaküldene a szobádba egy fenyegetődzős kiabálással és kész. Egyszerűen tanév végén menjen oda apád, cuccoljatok össze és mondjátok neki, hogy most elköltözöl, és mentek.
Még valami, apáddal sem lesz olyan felhőtlen az élet. Együtt élve lesznek konfliktusok, arra is készülj fel. És idővel látni akarod majd anyádat. Ez nem azt jelenti, hogy most nem bántalmazó, de talán mindketten enyhültök majd egymás iránt.
Mint mar leirtam 17 evesen oda koltozol ahova akarsz ( ahol befogadnak) , semmi semtiltja, anyad meg plane nem.
En a helyedben fognam magam es azonnal atkoltoznek apamhoz , anyad meg vergodhet de semmit se fog elérni vele.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!