Mit csináljak anyámmal? Most már tényleg kezd nagyon kiidegelni.
Anya nagyon kontrollmániás, sosem hagy békén. Mindig az kell, hogy legyen, amit ő akar és akkor, amikor ő akarja. Azzal egyáltalán nincsen bajom, ha pl ki kell venni a részemet a házimunkából, sőt....szeretem csinálni szinte mindegyiket, csak had csináljam akkor és olyan sorrendben, meg úgy, ahogy én szeretném.
Azzal sincsen bajom, hogy nem engedne bulizni, dohányozni, meg alkoholt fogyasztani, hiszen alapból nem akarom csinálni egyiket sem....
Azzal van bajom, ami pl ma is történt, hogy neki nem mindegy, hogy én mikor eszem.
Ő azt hiszi, hogy én akkor leusek éhes, amikor ő azt akarja. Pl ma este sem voltam éhes, de kényszerített arra, hogy egyek.
Olyanokat mondott, hogy ha nem eszem meg azt a mennyiségű ételt, amit ő akar, hogy megegyek, akkor fizikai erőszakkal fenyeget, és lényegében szobafogságra ítél, nem enged el még apukámhoz sem.
Tudja, hogy ez az egyik legdurvább dolog, amivel zsarolni tud, mert nagyon szeretem apát és imádok vele lenni, nagyon hiányzik, ha sokáig nem láthatom....
Lényeg a lényeg, hogy már nem először kényszerít arra, hogy egyek, ( miközben még azt mondja, hogy kövér vagyok és fogyjak, pedig amúgy még sokan a normál kategóriában vagyok ilyen téren...) végig nézi, ahogyan le nyomom a torkomon az ételt, és nagyon jól tudja, hogy rosszul vagyok ettől, fizikailag is. Most is nagyon erős hányingerem van, még mindig. Hánytam is, de azt szerencsére nem hallotta....
Mit csináljak vele, hogy legalább ezt ne csinálja? Hogy legalább odáig jusson el, hogy nem okoz nekem lényegében fizikai fájdalmat csak azért, hogy az legyen, amit akar. Ha a többiben ugyanolyan kontrolláló maradna, az nem zavarna annyira, mert legalább fizikai bajom nem lenne belőle...
12 én sem tudom....
Tudom, hogy nem tehetem...leginkább az az oka annak, hogy nem merek lépni, hogy anya úgy tud viselkedni, hogy kB semmit nem merek mondani. Nem értem, hogy hol csúszott el nála a dolog, mikor pici voltam, még nagyon jó kapcsolatunk volt, és nem tudom, mit tettem, hogy ennyire kontrollálni kéne.
válasza:Anyám is megpróbálkozott ezzel, ezért hiszem el, hogy létezik ilyen. Amikor kislányként ott ültem az asztalnál, elém tette az ételt, amit nem kértem és üvöltött, hogy addig nem állok fel, amíg el nem fogy, én nem kezdtem enni, csak ültem és zárt szájjal sírtam. Ő valamennyire elfogadta, és mehettem, de utána átváltott támadó stílusba és bármit kezdtem el csinálni egyedül, arról azonnal előre hangoztatta, hogy biztosan el fogom rontani, mert nem hallgatok rá. Ő tudja, hogy kéne csinálnom (egy cipő felvételt), de ha nem, majd jól belebukok és sírhatok.
Na képzelheted, kérdező, hányszor buktam el és milyen gyakran beszéltem vele az elköltözésem utáni 10 évben...
Most az unokái miatt újra van kapcsolat, de szigorúan szabott szabályok mellett és szívfájdalom nélkül hagyom újra hátra, ha visszavált arra a stílusra.
Mondj nemet, mondd el megbízható személynek, ha félsz tőle, de ne hagyd magad elnyomni, az a legrosszabb.
válasza:17 eves vagy, ha van aki befogad , oda koltozol ahova akarsz barmifele engedely nelkul.
Ha apukadnal tudnal lakni, mindem tovabi nelkul megteheted, es tedd is meg.
válasza:#8 Engem anyám még meg is vert, ha nem voltam éhes.
Sőt! Ha olyan kaja volt, amit nem szeretek (amint beveszem a számba a paradicsomot, azonnal jön ki minden, ami a gyomromban van) akkor nem tehettem meg, hogy megnézem a hűtőt (szendvics, hideg kaja) hanem egyem meg a paradicsomos ételt.
Utána persze jött a róka, amiért cserébe jött az újabb verés
válasza:2-es, nekem AZÉRT lett testképzavarom, mert anyám állandóan a súlyomon pattogott, meg a kaján.
Neki nem volt mindegy, mit eszek, miért akkor, miért annyit, állandóan ott állt és belepfázott a mennyiségekbe.
Emellett állandóan cs.szegetett hogy fogyjak le - aztán meg kitalálta, hogy én hánytatom magam és átkutatta a szekrényeimet.
Egyenes út volt az étkezési zavarhoz, amivel 10. éve szenvedek.
Miért? Mert az idióta anyám képtelen volt leszállni rólam és a tányéromról.
válasza:Megjegyzem 58 kiló voltam, nem 78, csak ő "53 kilósan ment szülni", úgyhogy szerinte én már túlsúlyos vagyok.
Khm, ja, csak azt felejtette el, hogy ő 154 cm, én 171 :D De mindegy. Elköltöztem, azóta sem láttam max. 3x.
#15
válasza:Ami azt illeti,nem csúszott el semmi. Annyi,hogy kiskorodban szó nélkül megtetted amit kért,és most hogy nagyobb vagy,próbál kontrollálni mindenehetséges eszközzel,mert egy irányításmániás,akinek kell egy csicska.
Myugodtan hagyd ott az ételt,ha nem kívánod. Rosszul sem leszel tőle,és az önbizalmadat is növelni fogod vele,ha rájössz,hogy lehet nemet is mondani. Ha úgy állsz hozzá,hogy úristen mit szól anyám,akkor nagy korodban is egy döntésképtelen lúzer leszel. Bocsánat.
Nekem erről a fogorvos jut eszembe. Rettegek hozzá menni ha fáj a fogam,de tudom,csak egyszer fáj,és utána jobb lesz. Te is mondj csaknegyszer nemet,és hidd el,meg fogsz könnyebülni. Az meg hogy ő mot érez,ne érdekeljen. Őt sem érdekli,hogy veled mi van. De ha odáig fajul a a dolog,nyugodtan ráhívhatod a rendőrséget is. Oda költözöl.apádhoz,megszünteted vele a kapcsolatot.
válasza:14-15 és kérdező!
Nagyon sajnálom, hogy léteznek ennyire és ilyen undorító "szülők"! Remélem legalább 1x az életben valamilyen formában visszakapják kamatostul!
Menj apadhoz! Menekülj! Ne félj cselekedni!
válasza:Apádtól nen tilthat el, azzal megsértené a láthatási jogot, amit törvény biztosít. Ezt mondhatod neki nyugodtan.
Ha jól értem, attól félsz, hogy megüt, ha nem eszed meg az ételt. De ha megeszed, hánynod kell, és az egészet te is fizikai fájdalomnak hívod, szóval ha megüt, az sem rosszabb. Egyszer állj ki ellene, akkor elkezd nála derengeni, hogy felnőttél.
Apádnak mondd el, hogy ezeket csinálja, legalább beszéljetek róla, hogy megoldást találjatok.
Köszönöm a sok választ. Sajnálom azokat( 12;14;15), akik szintén átmentek hasonló dolgon. Apukám tud róla. Bár tűpontosan nem mondtam el neki mindent, de nagyjából képben van vele, és nagyon örülne, ha oda tudnék költözni. Nem tudom, talán ennek a tanévnek a végét megvárom, aztán akkor addig erősködök, amíg nem nyugszik bele, hogy nem akarok vele élni. Egyre jobban erősödik bennem a vágy, hogy itt hagyjam, amint tudom.
19 oké, hogy ha tilt, azzal megsérti a láthatási jogot, akkor fordított esetben nincsen valami? Mármint...ha én apához költözök és nem akarom látni anyát, attól még muszáj lesz, vagy nem?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!