Anyám rajtam élősködik?

Kedvesem :)

Te már tudod, hogy mit kellene tenned, csak nincs elég bátorságod hozzá. Anyukád is dolgozik, nem mellesleg felnőtt nő. Le kell ülnöd vele és el kell mondanod, hogy te szeretnél külön életet kezdeni. Ha egy a munkahelyetek, akkor még mehettek együtt dolgozni, de vagy ő költözik vagy te. Miért halna meg? Mi lenne vele, ha te elmész másik lakásba? Semmi, akkor megtanul egyedül élni. Ha majd lesz valakid, akkor beül közétek, vagy hogy gondolod? Ideje a sarkadra állni kisszívem :)

Kitartást én szurkolok :)

Nem hiszem, hogy élősködik rajtad, azt nem írtad, hogy te fizetsz mindent.

Anyád odakint nélküled elveszettnek érzi magát, te viszont tehernek érzed őt. Ezt vele kell megbeszélned. Lehet, hogy itthon jobban feltalálná magát, legalább nyelvi nehézségei nem lennének. Vagy ott megoldani, hogy némi segítséggel, de egyedül is boldoguljon.

#5

Valószínűleg még senki nem írta azt le neki, amit olvasni szeretne xD

Eszembe nem jutna saját magamat lejáratni azzal, hogy bántóan írok be a kérdezőnek.

Nem értem a jelenséget.

Sajnos, ha nem oldódik meg a dolog, akkor nyilván sokáig aktuális marad és a kérdező tanácstalan. Ezek a kicsiszívem, kedvesem stb alázgató beszólogatások nem viszik előrébb a kérdezőt a gondja megoldásában.

És nem olyan egyszerű egy ilyen telepedős szülővel szemben határokat húzni.

Én más élethelyzetben voltam, nekem apám volt telepedős, úgy gondolta, hogy nekem, 40+osként is az elsődleges feladatom az ő kiszolgálása.

Így megfordítottam a dolgot: amikor elmentem bevásárolni, megkérdeztem tőle, hogy mit hozzak, felajánlottam neki, hogy jöjjön el velem, legalább kimozdul.Így megvolt az, hogy nem mondhatta azt, hogy leszarom. Sőt, ha épp volt szabadidőm, lementem hozzá beszélgetni. Néha kérdeztem és kértem tőle dolgokat, "feladatokat" adtam neki. Ő pedig azt érezte, hogy hasznos. Így megvolt minden "jogalapom" arra, hogy amikor privát programom volt, akkor arra elmenjek és ne legyen elszámoltatás, ne legyek megrövidítve a szuverenitásom megélésében.

Ha én lennék egy fiatal felnőtt egy aktív korú anyukával külföldön, akkor a munkábajárást és a bevásárlást csinálnám vele közösen, semmi rossz nincs abban, a privát magánéletemnek viszont csak kis részébe engedném be. Azaz mondjuk minden második harmadik hétvége egy-egy félnapján elvinném mondjuk a TV toronyhoz Stuttgartban (ez csak példa, nem tudom merre éltek) vagy egy kiállításra vagy valami, a többi szabadidőt viszont megamnak osztanám be. Lehet, hogy eleivel kevestellni fogja, de ha te is adsz valamit (pl bevásárlás felajánlás stb) akkor előbb utóbb belátja, hogy tök rendes vagy, és azt is, hogy jogod van az életedet élni.