A szülők mit szoktak manapság reagálni ha a felnőtt gyerekük nem akar soha gyereket vállalni?

"Viszont én a saját csődömnek érzem, mert az van bennem, hogy ezek szerint nem látta rajtam, hogy mennyire élveztem az anyjának lenni, mennyi örömet adott."

Ezt bármire lehet mondani. Ha nem ugyanazt a zenét, kaját, évszakot szereti, mint te, az csőd?

A szülő értelmi képességének a függvénye. A primitív, 2bites emberek szoktak ezen fennakadni, mert az ő értékrendjük annyira szegényes, hogy a gyerek a legnagyobb boldogságuk meg az egyetlen életcéljuk. Sokan, ha azt látják, hogy másnak nem így van, azt kritikaként értelmezik önmagukra nézve, és ezért dühíti őket mások döntése. De a régi világban alap volt a gyerekszülés, társadalmi elvárás szempontjából sem kérdőjelezte meg a többség, meg hát fogamzásgátló módszerekben sem bővelkedtek. Sokakat meg mélyen belül zavar, hogy akkor ők beletörődtek ebbe, mert az élettel járt, ma meg már nem jár az élettel. Kapnak egy görbe tükröt vele, és nem mindenki tudja ezt egészségesen helyretenni magában.

Na meg ott van azok, akik tényleg csak unokázni akarnak, az meg aztán a legalja mindennek...

Szülője válogatja.

De egyet nem volna szabad elfelejteni a gyereknevelés közben, ha valakit érdekel, mi lesz vele a következő életében. A következő életét az egyik utódjában fogja leélni. Ha van olyan. Mert, ha nincs, akkor véletlenszerűen valamelyik családfája másik ágáról.

Bizonyítás.

Az élőlény attól az, hogy létrejött egy olyan anyagféle, amelyik a természet pusztító hatásai ellenére képes volt fennmaradni. Az örök élet érdekében kitalálta, hogy másolatokat készít magáról. Mert ha az egyik egyede elpusztul, akkor még a másik él tovább. Ez lényegében az emlékezés alapja.

Ezt az evolúció továbbfejlesztette azzal, hogy az alkalmazkodáshoz szükséges információ beépül az anyagának szerkezetébe. Így a következő másolat már életképesebb lesz.

Az ivaros szaporodás attól magasabb rendű, hogy az alkalmazkodáshoz szükséges információ fele egészen más környezetből származik, ezért a következő másolat már sokkal sokrétűbb képességű.

Tehát az utód lényege abban van, hogy olyan másolata a szülőknek, akinek az életképessége fejlettebb.

A magasabbrendű élőlények ezt a képességet megfejelik azzal, hogy azokat az információkat, amik nem építhetők be a szaporító anyagba, azt tanítással adják tovább az utódnak.

Tehát a család, a házasság értelme: tőled akarom a gyermekem, hogy rád hasonlítson. Együtt építsük fel a lelkét, biztosítsuk a jövőjét. Hogy a következő életem olyan legyen, amilyennek leginkább szeretném.

Nem tudom. Egy ideig cs.szegettek vele, aztán megkérdeztem, az ő szexuális élete ilyen szr, amiért az enyémen rugózik?

Azóta nem mondogatja - amúgy sincsen hozzá semmi köze.

Okkal nincsen gyerekem és nem, nem akarok. Soha.

Plusz nem akarok egyedüálló anyuka lenni, márpedig, jóllehet volt 3 kapcsolatom is eddig, egyiknél sem éreztem azt, hogy "igen, ő jó apuka IS volna".

Viszont én a saját csődömnek érzem, mert az van bennem, hogy ezek szerint nem látta rajtam, hogy mennyire élveztem az anyjának lenni, mennyi örömet adott. - azért azon csodálkozok, hármas, hogy a gyereked még tartja veled a kapcsolatot.

"Nem mondod" - ja, ki valóban nem mondod, de nyilván érezteted vele tudat alatt.