A szülők mit szoktak manapság reagálni ha a felnőtt gyerekük nem akar soha gyereket vállalni?

Támogatom.

N/52

Szülőtől függ. Akinek nincs saját élete, esetleg egy elcseszett házasságban tengődik, az általában rosszul, mert ő úgy készült, hogy majd nagymama lesz, ez lesz öregkora értelme, hát akkor mit fog ő csinálni? Lesz, aki megkönnyebbül vagy pont leszarja, ott nyilván amúgy sem fényes a szülő-gyerek kapcsolat.

Akinek van egészséges magánélete, szereti a gyerekét és elég nyitott, az - még ha szomorú is esetleg vagy idő kell, hogy feldolgozza - elfogadja ezt a döntést, és pláne nem cseszegeti ezzel a gyerekét semmilyen módon, nem kérdőjelezi meg stb. (igen, még az is lehet, hogy amúgy igaza lesz és meggondolja magát a 20 éves gyereke majd 15 év múlva, de nem attól, hogy ezzel gyötri éveken át).

2, van életem, nem elcseszett a házasságom, ennek ellenére nekem bizony fájdalom, hogy úgy néz ki, nem lesz unokám. A lányomnak soha nem mondtam, nem is fogom mondani, tudomásul vettük, ez van.

Viszont én a saját csődömnek érzem, mert az van bennem, hogy ezek szerint nem látta rajtam, hogy mennyire élveztem az anyjának lenni, mennyi örömet adott.

De azt is látom, hogy a szüleimnek, anyósoméknak mennyire jó kapcsolatuk van vele és a többi unokával, és nem érdekel, ki mit gondol, nekem igenis fáj, hogy ezt nem élhetem át.

Szerintem ez a "gyerek" egyéni döntése.

Négy gyerekem van, kettö vállalt gyereket, egy határozottan nélutasítja az ötletet, egy még nem akar, de lehet, hogy marad emellett.

Mindegyik döntését tiszteletben tartom, nem azért élek, hogy unokáim legyenek minden áron. A meglévöket szeretem, foglalkozom velük, de nem akarok kiharcolni a gyerekeim ellenére még párat.

Nekem még a 85 éves (apai) mamám is azt mondta hogy helyes döntés.

Ő se vállalna ha újra kezdhetné. Anyám se.

"Viszont én a saját csődömnek érzem, mert az van bennem, hogy ezek szerint nem látta rajtam, hogy mennyire élveztem az anyjának lenni, mennyi örömet adott."

Gondolom az fel sem merül, hogy nem mindenkinek a "babó" az életcélja. Nem kell magadat áldozatként beállítani.

Hogy lenne a sajat csődöd ?

Anyamnak 3 gyereke van ebbol 2 szult 1 nem akar gyereket. Ugyan az a neveles, ugyan az a szeretet.

Tehat akkor kettonel nem mondott csodot csak egynel?

Baromsag.