Normálisan reagált anyukám? Én vagyok a hülye?

Hazajött tegnap, és elkezdte mondani milyen napja volt. Mondtam hogy hagyjon békén mert nagyon rossz napom van. Sík ideg vagyok én megölöm magam. Aztán valami pénzt mondott, hogy rosszul számoltam a lakbért, aztán mondtam hogy majd holnap beszéljük meg igaz felemelve a hangomat.

Aztán azt mondta, hogy nem vagyok normális. Meg felhívta tesómat is, hogy én hasztalan vagyok nem csinálok egész nap semmit (3 napot dolgozok 12 órában, aztán van 3 szabadnapom). Itt ültem egymagamban nem tudtam mi mást csinálni.

Csak az idegesít, hogy ha valami bajom van sose kérdezi vagy faggat. Mindig csak az anyagi dolgok, mondja hogy nekem milyen jó, mindenem megvan stb.

A barátnőmnek 1x mondtam, hogy megölöm magam, azt mondta hogy ilyet sose mondjak felejtsem el az ilyen gondolatokat. Ellenben anyámnak nemegyszer mondtam ilyet, mikor ideges voltam és még feltuningolt valami hülyeséggel. Sose kérdezte meg mi a valós bajom. Neki annyi a minden = rend van itthon, van étel az asztalon akkor = minden rendben van. Nincsenek lelki gondok.

El akarok költözni, de még nem állok úgy. Tudom, hogy ez lenne a megoldás.

Szoktam ordibálni, de sosem török szét semmit, vagy kárt tenni valamiben vagy valakiben. Nincs saját szobám a nappaliban vagyok, egész nap a Mónika show megy, sokszor jobban felidegesítem magam itthon mint ha dolgoznék. Magánélet nulla.

Na mindegy igazából az a lényeg, hogy ha valakin látja egy szülő, hogy ok nélkül sík ideg. Akkor nem kéne akkor annak utána járni?

Volt hogy nem ettem egy napig, azt mondta hogy lusta voltam menni a boltba, holott akkor is nagyon magam alatt voltam. Akkor is mondtam, hogy nincs kedvem élni, nem érdekel az étel. Erre azt mondta, hogy lusta vagyok.