Szerintek normális, ha a 40 éves nevelőapa és a 15 éves nevelt lány között ilyenek hangzanak el messengeren?

Azt tegyük hozzá, hogy a neveloapu egy végtelenül jó lelkű ember, akinek elég sok problémája van. 7 éve ismerem, ezidő alatt a légynek sem ártott. Nem egyszerű eset, de semmiképp sem szar ember.

Én a történetben az anya vagyok. Mindig is értékeltem hogy remek a kapcsolatuk. Viszont az elmúlt hónapokban egyszerűen rossz érzésem támadt. Egyrészt, én elhanyagolva éreztem magam, az onbecsulesem 0 lett. Emellett láttam hogy a lányommal többet foglalkozik, kedveskedik, cipőt vesz neki, ruhákat vesz neki. Ennek még örültem is, kamasz, kell neki a támogatás.

Viszont akkor is támadt egy megmagyarázhatatlan féltékenységem, ami miatt rettenetesen szégyelltem is magam. Ki ne vágyna egy olyan mozaikcsaladra, ahol nagyon jók a kapcsolatok? Ennek ellenére frusztrált lettem, és csak nem hagyták nyugodni apró mozzanatok.

Ekkor leultem a férjemmel beszélni, hogy rettenet szégyellem magam, de furcsa érzéseim támadtak, ezért tegye meg hogy nem olelgeti őt ennyiszer, nem szeretnék konfliktust, és nem szeretném ha csak tudat alatt a fejemben rossz gondolatok lennének.

Megertette, mondta semmi gond, megkoszonte hogy elmondtam.

Valahogy mégsem változott semmi. Ma a lányom mesélte hogy a férjem rólam puffogott valamit, kérdeztem hogy megnézhetem-e, kíváncsi vagyok, ha nem zavarja, félig vicceltem is, hogy majd lerendezem. Akkor láttam meg a szivecskeket, a beceneveket, a kommunikáció stílusát. Kihuztak a lábam alól a talajt. Ezek az én beceneveim, itt pedig a lányomat hívja így. Elszedultem, nem tudtam abbahagyni a scrollozast. Decemberig mentem vissza, addig láttam ezeket.

Iszonyúan kiborultam. Megkerdeztem a ferjemtol hogy ez mégis mi a f*sz?!?!? Tényleg kiborultam, kérdőre vontam.

Ertetlenkedik, szerinte köszönjem meg hogy figyel a gyerekre, és nem hagyja elkallodni, meg támaszt nyújt neki, és nem szarja le. És neki annyi a bűne hogy próbált jofej lenni, és nem hagyni magára. Szerinte ne mondott semmi olyat amivel ezt érdemli.

Bennem kelt bűntudatot jelenleg, miközben a lányomat úgy becezgeti mint engem, és Valentin napon köszönti, és sorolhatnam.

Rettenetesen vagyok.