Mit tegyek ha a párom gyereke nem akarja hogy közös gyerekünk szülessen?

Nem kell foglalkozni vele. Nehogy már egy 9 éves szabályozza a családot. Majd ha meglesz a baba, akkor meg nem akar majd haza se menni.

Ne hagyjátok magatokat érzelmi zsarolasnak kitenni!

Minek kellett elmondani neki? Vagy bárkinek is erről beszélni egyáltalán?

Már most féltékeny, jóhogy ki akar túrni

Sem mozaik családban, sem hagyományos családban nem a gyerekek döntik el, születik-e újabb testvér, hanem a szülők.

Vagyis a "mit tegyek?"-re az a válaszom, hogy ha te és férjed gyereket szeretnétek, akkor hajrá!

Nem egészen értem, hogy ha eddig a napok 80%-ában veletek volt a párod lánya, akkor hogyan akarja megoldani, hogy ezután hozzátok ne jöjjön. Egyelőre tőletek jár iskolába, hozzátok megy haza, anyjához megy látogatóba. Ha megszületik a gyereketek, az anyja akkor sem akar majd belőle többet.

Attól tartok, ő is a szokásos módon jól el lett kényeztetve, mert a szüleinek (vagy legalábbis az apjának) lelkiismeret-furdalása van, amiért szétesett a család. Szóval van egy elkényeztetett, végtelenül egoista gyereke, aki még az ő gyerekvállalásába is bele akar dirigálni 9 évesen.

Én a helyedben megmondanám a páromnak, hogy ha emiatt visszatáncol a gyerekvállalástól, akkor ezzel engem fog elveszíteni.

6 fel se merült hogy a pasi nem akarna gyereket a lánya miatt!!! Ne uszíts!

Egyébként meg sajnos nem nagyon lehet mit kezdeni az érzéseivel, majd lecsillapodik. Szerintem nem ártana egy gyerekpszichologus mert 1: azért egy gyereknek óriási trauma az, hogy a saját édesanyja hétvégi anyuka szinte csak és kizárólagosan. Vannak ilyen családok, de kevés, nem szokványos élethelyzet. Okkal fél, hogy ha az anyjának nem fontos most, az apjának se lehet az, ha megszületik az új kisbabája. Itt azt kell látni, hogy nem ő ellenséges, hanem traumatizált sajnos és ez vetül ki ebbe az ellenállásba.

Amúgy 9 évesen elég idős meg nem is ahhoz hogy be legyen avatva a gyerekvállalási tervekbe. Még ha az édestestvére lenne is, én egy családot nem ismertem soha, ahol be lett volna jelentve hogy "kicsim, apáddal akarunk még egy gyereket". Ha 12 hetes terhes az anyuka, akkor el lehet mondani és kész tények elé állítani a gyereket. Így viszont már előre fél valamitől, ami még nincs.

Az a mondat megint elég erős, hogy "hiányzik, hogy valaki azt mondja nekem, hogy anya." Nem kritizálni akarlak kérdező, de ha már az idő 80%-ában ott lakik a kislány, azzal nem segítesz, ha egyértelmű különbséget teszel a két gyerek között. "Igen, gyereket szeretnénk, mert szeretném, ha lenne egy vérszerinti gyerekem is." Ennek a mondatnak nincs akkora éle, mint annak, hogy te nem mondod nekem, hogy anya.