Mit tegyek, ha anyám irigy rám?
hosszú lesz, hogy érthető legyen.
Szóval a gyerekkorom arról szólt, hogy nélkülöztünk. Anya dolgozgatott csak, nevelőapám (4éves koromtól él anyával) úgyszint. Sosem vetett fel minket a pénz, rengeteget kértek a mamáktól. Szinte minden hónapban mentünk valamelyikhez. Nevelőapám az építőiparban dolgozott/dolgozik, hol volt munka, hol nem. Ha volt, akkor a tartozásokat fizették vissza belőle. Anya inkább szült 5évente, lettünk 5en tesók, minthogy visszamenjen dolgozni.
23éves koromig így éltem velük otthon. Akkor egy szatyor ruhával költöztem el egy vita után.
Az akkor még csak páromhoz költöztem. Én még csak diákmunkán voltam, ő sem keresett túl jól. Albérletben éltünk, épp kijöttünk minden hónapban.
Fél év után én elmentem főállásba dolgozni, ő munkát váltott. Mégjobban elvoltunk, jóval több bevételünk volt. De elment, vettünk 2 autót, költöztünk. Így itt is még az igencsak spórolás ment.
26voltam, mikor megszületett a fiunk. a gyedem kevés volt, ennek ellenére (hitel segítségével) sikerült megvenni a házat ahol laktunk/lakunk.
Az autókat is lecseréltük.
Anyám még itt is elvolt, mert látta, hogy mennyit spórolgatok én is a boltban.
Lett még 1 gyerekünk.
Most vagyok 31. 2 gyerekkel, 2 autóval, egy saját házzal rendelkezünk. mind önerőből (az 1 hitelen kívül). Soha nem segített senki 1 ft-al sem.
A kicsi elment bőlcsibe szeptembertől, így azóta dolgozom. férjemmel ketten milliót keresünk kb havonta.
Azóta anyámtól csak azt hallgatom, hogy milyen jó nekünk, mi mennyi mindent megvehetünk stb.
Nem bántásból mondja, hanem irigy. vagy nem is tudom mi a jó szó erre.
Már nekem kellemetlen.
Ő a mai napig nem dolgozik. Otthon varrogat a falu népének. Nem valami nagy bevétel, kb 100 ezer havonta.+van még kb 100ezer fix bevétele. Nevelőapámmal külön kasszán vannak már, így anyának kb sosincs pénze. Hó végén. Ő fizeti a rezsit, ő jár boltba. Nevelőapám néha néha ad neki.
Minden hó végén vagy tőlem, vagy nagyobbik öcsémtől kéreget.
Én szeretem, mert csak az anyám. Segítség, mert a gyerekeket sokat elvállalja, pl most is téliszünetben ma mert nekem is és férjemnek is dolgozni kell ma. Szívesen teszi, szereti őket nagyon, ahogy a gyerekek is őt.
De nekem már elegem van, hogy 3 hónapja megváltozott velem, mert jobban élünk igencsak, mint eddig.
Nem tartanám bajnak. Megváltozott a világ. Annak idején én örültem, ha kaptam pl.egy fazekat ajándékba, de ma már rögtön megveszik, azt amire az igény felmerül, nem gond. Tehát megvan mindenük -ahogy nektek is- ami kell, ezért nehéz ajándékot választani. Legtöbbször az ajándékozónak felesleges pénzkidobás, az megajándékozottnak meg ügyesen leplezett bosszúság. A gyerekek kivételével.
Amint írod anyukád sokat vigyáz a gyerekekre, tekintsd ezt az ő ajándékának. Hát nem többet ér, mintha valami felesleges kacatot kaptál volna, az amúgy is kevés pénzéből?
Az idejét-szeretetét ajándékozza nektek.
írtam, nekem egyáltalán nem gáz, hogy ő nem vett semmit. Egyrészt tudom, nincs nagyon miből. Már csak emiatt sem. Emellett én is így gondolom, hogy ennél nagyobb "ajándék", mint a gyerekekre vigyázás, nem kaphatnék. Nem is ezzel van egyáltalán a probléma.
Anyának a fazekak sem kidobott pénz. Kellett neki amúgy is, csak ő nem vette meg magának. Megvettük mi.
Az a "bajom", még mindig, hogy sokszor tesz olyan megjegyzést, szinte a fejemhez vágja, hogy nekünk mennyire jó hogy feleslegesen szórhatjuk a pénzt. Ez zavar.
Írod, hogy anyudnak hó végére sosem volt pénze.
Most meg azt mondja, jó nektek, hogy feleslegesen szórhatjátok a pénzt.
Neki az szerez örömet, ha feleslegesen szórhatja a pénzt!?
Gondolom, ha ti tényleg szórnátok a pénzt, nem sok mindenetek lenne.
Erős a gyanúm, hogy édesanyád sosem tudott bánni a pénzzel.
Ezt kellene finoman megmagyarázni neki, esetleg segíteni beosztani a jövedelmét -ha ugyan elfogadna ilyen a segítséget.
Nekem számtalanszor fejemhez vágja rokonom, hogy könnyű nekem, van pénzem, mindenre. Ami persze nem igaz, de az igényeimet a jövedelmemhez szabom. Amúgy az említett rokon jövedelme 2,5-szerese az enyémnek...Csak éppen nem osztja be, nagyvonalúan szórja, amíg tart, aztán jön a síránkozás. A pénzt meg kell becsülni, nem szétszórni. Nem irigykedni kellene arra, aki viszi valamire, hanem utánozni.
14!
Kb 200 ezer a bevétele. úgy 50et elutal rezsire. a maradék 150ből +ami nevelőapámtól csurran cseppen, legyen még havi 100, oldja meg a bevásárlást, tankolást, gyerekeknek a ruháztatást, mindent.
3 tesóm lakik még otthon. 2 még tanul, 0 bevétellel. a 3.most kezdett dolgozni, nincs 1 éve. Haza nem ad, hanem havi 1 bevásárlást tart.
3 kamasz (2nagyétkű fiú) meg 2 felnőtt igencsak sokba van élelmezés terén. Mellette ennek kell cipő, annak kabát, stb..
Szóval nem az van, hogy ő szórná a pénzt, vagy nem tudná beosztani. Kevés.
Nyilván arról ő tehet, hogy nem megy el dolgozni, csak otthon csinálgatja. Illetve hogy nem áll a sarkára, hogy de igenis nevelőapámmal közösen csinálják.
Mi sem szórjuk. Sosem tettük. Ő látja így, mert sok van. Neki már az szórás, na nem lidl gazdaságos kakapót veszek, hanem nesquik-et. Mert "ugyan az, csak drágább".
Akkor amit tehetsz:
1. Megmondod, hogy ne tegyen ilyen megjegyzéseket, mert téged zavar.
2. Támogatod őket amíg rászorulnak.
3. Elengeded a füled mellett a megjegyzéseket.
Több, jobb ötletem nincs.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!