Ha szüleinket nem hagynánk magukra, akkor tovább élnének, egy idősotthoni ellátás valóban életéveket vesznek az idősektől?

6-os vagyok.

Az én nagymamám akiről írtam soha nem mondott egy rossz szót sem az anyósáról, viszont elmesélte milyen nehéz volt más házába költözni 20 évesen. Hogy beleszólt a dédimamám az apám nevelésébe. Mennyit kellett dolgoznia stb… már 65 éve sem volt könnyű a másokkal való együttélés. Nem új dolog ez. Rá lehet fogni az új korra de van ami nem változik.

Szerintem ez függ a helytől is. A nagyon szegény országokban egysuerűen nincs is lehetőség arra hogy a családtagok külön költözzenek. Ezért élnek együtt, nem azért mert annyira szeretnék egymás idegeire menni. Ez a fiataloknak a leghosszabb akik bem tudnak onallosodni mert szülőkkel és nagyszülőkkel élnek. Képzel el hogy át akarod hívni a barátodat/barátnődet de nem tudod mert a szomszéd szobában ott van nagyi, a másikban meg a szüleid.

Szardínia meg egy nyugis sziget, barmerre indulsz el fel orára van egy tengerpart ahol relaxálhatsz. Ha nem is gazdag mégis nyugodt. Össze se hasonlítható egy itthoni élettel. E mellett sok halat esznek gondolom, a medditerán kaja is egeszséges. Nem esznek ennyi szemetet és gyorskaját mint mi. Szerintem ezért élnek tovább.

Régen a többgenerációs családokban Magyarországon is így volt, de sok hátulütője is volt ennek. Pl hagyományosan a nőkre hárult az ápolás, mivel ők amúgy is a háztartást tartottàk fenn, nem jártak be dolgozni valahova napi szinten, szóval mindenki úgy gondolta, hogy belefér nekik. A mai napig jellemzően valamelyik női családtagra hárul az ápolás, de a nők egyre kevésbé kérnek ebből, és mivel ebben nekem is volt részem, abszolút megértem. Nagyon nehéz munka, fizikailag, érzelmileg megterhelő, és egy zavart elméjű, éjszaka kóborló, a lakásban random helyekre wc-ző idős embernél már nehéz elhitetni magunkkal, hogy szeretettel ápolom, mert idegölő, és az az ember már sehol sincs, akit szerettünk.

Ráadásul kitolódtak az éketszakaszok, a nők is dolgoznak, es pl egy 60 éves még dolgozik 8 órában, de támogatja a kisgyerekes felnőtt gyerekeit és közben az idős szülője is az ő segítségére számít.

Meg ami még fontos, hogy sokat fejlődött az orvostudomány. Ez egyrészről nagyon jó, mert tovabb élnek az emberek, nem viszi el őket a járvány, szívinfarktus, rák, de egyre gyakoribb az agy leépülése, amire nincs gyógymód, és az a különösen nehéz szituáció.

De alakithatsz ilyen kék zóna falut a rokonokkal kipróbálni, milyen. Lehet, hogy működne.