Mit tegyek ha anyám borzasztóan kritikus és megtervezte az egész életem?
Sajnos úgy érzem anyám soha nem fog változni de egy kis segítséget szeretnék kérni, hátha valaki járt már az én cipőmben és talált megoldást a helyzetre. Anyám sajnos minden léptembe beleszól, mindenben a hibát keresi, most voltunk 1 hetet családi nyaraláson és ott is folyton olyanokat mondott, hogy ne smink nélkül menjek le a strandra (23 /L vagyok), ne hozzak rá szégyent, meg kinevet, ha egy olyan ruhát veszek fel ami neki nem tetszik, tényleg MINDENBE, amibe lehet beleköt, pl. húzzam ki magam és ezt elmondja egy nap 10x mint egy papagáj. Még ha próbálja szépen burkolni is a kritikát, érződik rajta a bántó szándék. Sosem fogom ezt megérteni mert én mindig biztatom, támogatom, hogy csinos stb, de tőle nem ezt kapom vissza. Apám is teljesen ilyen egyébként, csak ő kevesebbszer szól be, de egy jó szava nincs az emberhez, csak olyanok, hogy kövér vagyok stb, egyébként a BMI-m alapján is teljesen normál kategóriába tartozom szóval csak arról van szó, hogy azt akarja, hogy sovány legyek, anyámat is folyton kritizálja, de ő hagyja is magát.
Külön élek tőlük egyébként kb.fél éve, épp azért költöztem el mert már nem bírtam, de azért is csesztetnek, hogy miért a barátommal vagyok, ok nélkül! Tényleg semmi nem jó nekik, órákon keresztül írhatnám, hogy mikbe kötnek bele cinikusan, és üvöltöznek velem. Azt éreztetik velem, hogy egy sz@r vagyok.
A kapcsolat megszakítása nálam nem olyan könnyű dolog, mivel egy helyen dolgozom velük...de elgondolkodtam már rajta, hogy hátrahagyom a hűségem fejéjük és lépek. Belefáradtam mindenbe, a bizonyításba, hogy nálunk nincs feltétel nélküli szeretet (részemről amúgy van...)
Én megtanultam elengedni ezeket a beszólásokat, de szeretnék jó kapcsolatot ápolni a szüleimmel - ilyen családban, ahol lehetetlen megfelelni, van erre lehetőség?
Bocsánat, ha kicsit hosszúra sikerült, a lényeg kb. ez.
Sminkelve menj strandra hogy ne hozz rá szégyent??? Kinevet a ruháid miatt? Anyád egy középiskolás mean girl vagy mi? Hihetetlen hogy létezik ilyen, nagyon sajnállak.
Szerencsére a különélés már megoldva, a következő lépés sajnos a leválás lesz. Nem tudom mennyire nehéz, de próbálj meg új munkahelyet keresni. Ne menj velük közös nyaralásra. A kommunikációt is csökkents le velük.
Tudom, nehéz lehet, mert mégiscsak a szüleid, minden áron szeretnél velük jó kapcsolatot...ezt iszonyat nehéz elengedni. Tehát ahogy más is tanácsolta, egy pszichológus felkeresése sem lenne rossz, hogy ezeket segítsen feldolgozni. Valószínűleg a helyzet kezelésére ezerszer jobb tanácsokkal is tud szolgálni, mint mi.
Köszönöm szépen a válaszokat. Sajnos mentálisan lehuz ez az egesz engem, folyamatosan azt kapom hogy mas gyereke mennyivel jobb mint en, mennyivel jobban orulne hogyha az xy lenne a gyereke mert ő annyira jó gyerek velem meg csak a gond van, holott semmi rosszat nem csinalok en mindig probalok a kedvükre tenni csak sajnos ugy nőttem fel hogy akkor vagyok “jo gyerek” ha meg sem szólalok, csak ulok csendben es emiatt sok hátrány ert az eletben mert nem mertem felvállalni a velemenyem pl mert feltem hogy leszolnak mert otthon is a leszolast kaptam mindenért. De lehet hogy tenyleg az az egy megoldas van hogy minimalizalom veluk a kapcsolatot mert mindenbe beleszólnak es folyamatosan bántanak pl ha naluk vagyok fozok nekik a legjobb tudásom szerint es azt is csak kritizálják pedig rajtuk kivul mindenki dicsérte na mindegy ez csak egy kis pelda de millio ilyen helyzet volt mar. Mindig adok nekik egy új eselyt ugymond amikor mar jol alakul a kapcsolatunk, azt gondolom minden jo lesz vegre, aztan csalodok mert elkezdenek a semmiért belem kötni miközben en jol viselkedem veluk.
Egyébként a munkában is mindig megtalálják azt a pontot ahol belem tudnak kötni, nyilvan orulok ha szolnak, ha hibázom, nem errol van szo, de sajnos ők direkt csak szemrehányást tesznek olyan dolgokért is ami nem rajtam múlik. Kollégáim azt mondjak sokat tanultam, fejlodok a munkában, toluk meg 1 elismerő vagy bármilyen kedves szót nem kaptam.
Lehet hogy tenyleg nem fognak soha megváltozni :( persze a remeny hal meg utoljara
Ékezetekert bocsanat telefonról irtam.
Köszönöm a válaszokat, szuksegem volt most egy kis biztatásra hogy melyik lenne a helyes ut. Jartam szakemberhez, sajnos antidepresszánst kell szednem.
Köszi megegyszer !
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!