Elítélendő dolog, ha valaki az egyetemi tanulmányai végéig elfogadja a szülők anyagi támogatását, így?
Röviden a szülő-gyerek kapcsolatot rég megette a fene, mindigis rossz volt, okkal, egyértelműen a szülők miatt. Helyrehozási kísérlet egyoldalú, szülők nem partnerek. Anyagilag támogatóak, ennyi elég is, hogy jó szülőnek érezzék magukat.
Elítélendő-e, ha a "gyerek" úgy áll a helyzethez, hogy ok, ez megkönnyíti az életemet, elfodagom? Meg tanítás alatt ünnepekkor, meg havonta-másfélhavonta hazatolom a képem, hogy azért mégse mondhassák, hogy csak a pénz kell, nyáranta meg lelépek 240km-re dolgozni. Aztán ha végeztem, önálló leszek, adok mégegy esélyt a kapcsolatnak, hátha akkor változik a hozzáállásuk, de ha nem akkor ennyit erről, kapcsolat meg is lesz szakítva. És tegyük hozzá, hogy úgy gondolja, hogy semmi nem változik, tehát szinte biztos, hogy ha az anyagiak nem kellenek, akkor megszakítja a kapcsolatot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!