Elítélendő dolog, ha valaki az egyetemi tanulmányai végéig elfogadja a szülők anyagi támogatását, így?
Röviden a szülő-gyerek kapcsolatot rég megette a fene, mindigis rossz volt, okkal, egyértelműen a szülők miatt. Helyrehozási kísérlet egyoldalú, szülők nem partnerek. Anyagilag támogatóak, ennyi elég is, hogy jó szülőnek érezzék magukat.
Elítélendő-e, ha a "gyerek" úgy áll a helyzethez, hogy ok, ez megkönnyíti az életemet, elfodagom? Meg tanítás alatt ünnepekkor, meg havonta-másfélhavonta hazatolom a képem, hogy azért mégse mondhassák, hogy csak a pénz kell, nyáranta meg lelépek 240km-re dolgozni. Aztán ha végeztem, önálló leszek, adok mégegy esélyt a kapcsolatnak, hátha akkor változik a hozzáállásuk, de ha nem akkor ennyit erről, kapcsolat meg is lesz szakítva. És tegyük hozzá, hogy úgy gondolja, hogy semmi nem változik, tehát szinte biztos, hogy ha az anyagiak nem kellenek, akkor megszakítja a kapcsolatot.
#6 Milyen másik felét akarsz hallani, ha a kérdező oldalát se hallottad érdemlegesen? (Feltételezve, hogy sajátmagáról beszél.) Itt le van írva egy adott szituáció, általánosságra lecsupaszítva, hogy ne a szereplők viselkedéséről szóljon minden, meg ne az legyen az egyetlen tanács, hogy "háde szakícsd meg a kapcsolatót, ha íjeneg".
Még csak azt se lehet mondani, hogy a szülők szidására ment ki a kérdés, mert direkt nem írt részleteket.
#9 De miért válna hibássá valaki csak azért mert nagykorú? Nekem se volt jó a kapcsolatom a szüleimmel, és attól, hogy már felnőtt lettem, nem lettem hibás azért, hogy apám ivott, anyám meg tétlenül elnézte, mert meg kell felelni a falunak. Ahogy azért sem gondolom magam hibásnak, hogy amikor apám részegen ordítozott, hogy d*göljek, akkor sírni mertem, anyám meg velem veszekedett, hogy ezt csak azért csinálom, hogy neki rossz legyen. És még sorolhatnám.
Attól, hogy időközben felnő az ember, nem válik hibássá. Akinek normális szülei vannak(normális=nem önbevallásos alapon, meg külső szemmel nézve, a négy fal közé nem látva, hanem tényleg normális, szerető szülő) az nem fog csak anyagi forrásként tekinteni rájuk. Én is elfogadtam volna az anyagiakat, ha az évek alatt annyit változott volna a helyzet, hogy ha a pár napnyi jópofizás elviselhető lett volna, de nem így alakult. Én nem nyeltem le a viselkedésüket pénzért. A kérdező lenyeli (ha róla van szó egyáltalán), mindenkinek a maga dolga, hogy mit visel el és azt miért teszi.
Én nem ítélem el. Azt is gondolom, hogy vannak helyzetek, amikor kijárna a "kártérítés". Az egy más dolog, hogy én nem "fogadtam el" a saját helyzemben.
"De miért válna hibássá valaki csak azért mert nagykorú? "
Nem a nagykorúsagtol válik hibássá. Simán lehet hoyg alapból egy nehezen kezelhető, akaratos, mindent jobban tudó gyerek volt - a stílusa is ezt mutatja- csak kiskorúkent nincs se a szülőnek, se a gyereknek választása.
#14 Szimplán faxságot beszélsz.
"Simán lehet hoyg alapból egy nehezen kezelhető, akaratos, mindent jobban tudó gyerek volt - a stílusa is ezt mutatja- csak kiskorúkent nincs se a szülőnek, se a gyereknek választása."
1) Ezt miből is derült ki számodra? 9 sorból?
2) Ha a gyerek akaratos és nehezen kezelhető, az többnyire a szülő hibája. (Ha meg sni lenne a háttérben, akkor valszeg el se jutna egyetemig)
3) Kiskorú esetén is van választása a szülőnek, ne hazudd azt, hogy nincs. Le lehet mondani a gyerekről. Meg mostmár nagykorú, megmondhatták volna neki, hogy hát oldd meg az életedet, ha olyan borzalmas személy lenne.
4) Mi volt a baj a kérdező stílusával? Az, hogy kijelenti, hogy a szülők a hibásak, nem jelent semmit. Vannak esetek, amikor objektíven kijelenthető. Valszeg nem részletezte, hogy mi volt a baj, hanem rövidre fogta.
Nem.
Előadóművészeti egyetemen az elméleti órák mellett meg napi 6-8 órát gyakoroltam hangszeren. 5-kor keltem, ejszakaig fent voltam. Mikor lett volna idő munkára?
Apám az alapdiploma utan azt mondta mostmár abbahagyhatnám, minek kell mesteri, az már csak bohóckodás.
Aztán valahogy támogatott megis. De anyám adta a legtöbbet.
Viszont mesteri után kijelentette többet egy fillért nem látok tőle. Épp egy koncertre készültem és nem volt hol gyakoroljak-otthon nem volt hangszerem. Így sátorban laktam 2 hónapig az egyetemi városomban. A folyóban fürödtem, a parkban mostam fogat. Szerencsére sok támogató ismerősöm volt, pl.rámbízták a házuk amíg nyaralni mentek.
A koncertemnek sikere volt, interjú is készült, tv. Tehát nem egy akárki voltam.
Utána kimentem külfőldre dolgozni. Hazahoztam anyámnak pénzt-mert ő mindvégig segített-kaja, útiköltség, és végre vettem magamnak hangszert is.
Sztem apám belátta h segg volt, de be nem vallaná. Most kezd adogatni pénzt meg akart venni autót nekem, de már baromira nincs rá szükségem, mivel van autónk a férjemmel es viszonylag keresek is. Úgyhogy vissza van utasítva. Ilyen fck yourself and keep your money.
A kapcsolatmegszakítás vérrokonokkal hacsak nem bántalmaztak szexuálisan vagy olyan szinten fizikailag, szerintem nem jó ötlet. Ott lesz a kvanagy görögdinnye a lepedőd alatt végig.
Apám elképesztő volt, a pszichológusom azt mondta bántalmazás kategória amit gyerekkoromban művelt. És jönne is, hogy soha többet ne lássam, csakhát egyszer úgyis meghal. Addig meg néha meglátogatom. Egy szánalmas öregember.
Beszàmítható, kereső szülőnek KUTYA KÖTELESSÉGE eltartani a gyerekèt 24 èves koràig, ha nappalin tanul, ezt törvèny írja elő.
Ha a főnököd toxikus ès gyűlölöd a munkahelyedet, elmész az négcsillagos cèges partyra, majd lelèpsz az első alkalommal? Nanà!
Ami jàr, az jàr.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!