Normális dolog, hogy azért ki akarnak vágni itthonról, mert nem tetszik nekik a hobbim?

Ha egy magányos albira nem telik, akkor mi akadályoz meg abban, hogy valakivel együtt lakj? Rengetegen vannak akik csak szobát bérelnek. Az mennyivel másabb, mint amiben most laksz? A wc-n és a konyhán így is osztozol anyádékkal...

Ja, hát igen, azok nem rokonok, meg hát olcsóbb anya nyakán élni, mint a sajátodon...

Ha zavar, hogy beleszólnak, hogy mit csinálsz, akkor dobbants. Ennyi. Ne csak a kifogásokat keressd. Egyetemista vagy, szóval bőven túl a 18-on... Már nem vagy kisgyerek... Simán csak félsz kilépni a konfortzonádból, akkor meg ne nyavajogj.

Szerintem csak probáltak megijeszteni, ha tényleg jól kijöttök akkor félthetnek mivel a lányuk vagy, törékenyebbnek gondolnak.

Bar az en véleményemre nem hagyatkoznék, én anyámmmal voltam tandemugráson amit apám fizetett nekünk :D

13

A saját egyéni problémád. Én örülök hogy azért vannak emberek akik nem szenvednek úgy mint én és mások.

Egyetértek a legtöbb előttem szólóval, de különösen a 7-essel.

Kérdező, nem vagy egy lángész!

Minek kellett a szüleidnek olyan részleteket elárulnod a túrázás körülményeiből, amiktől ők garantáltan kiakadnak? Ez nekem eléggé úgy tűnik, mint amikor egy kamasz dacból CSAKAZÉRTIS a szülei elvárása ellen cselekszik. Ahelyett, hogy egy enyhített-finomított túra tervét adtad volna elő nekik, ha kérdezősködnek.

A másik: természetesen nevetséges érv, hogy amiatt ne menj, mert anyukád a Rám-szakadékban bokáját törte. Bokát törni egy rossz lépéstől a Nagykörúton is lehet. Ha mindez ott történt volna, akkor az utcára se engednének le egyedül?

De egyébként, a kérdésedre válaszolva, én kizártnak tartom, hogy ilyet lépnek. Reméljük épségben hazaérsz, ők meg azt tennék veled, mintha ott haltál volna meg: soha többé nem látnának. Ez nem valószínű.

Szerintem is csak a szájuk jár.

Kicsit túlságosan kontrollálni akarnak.

Mondd nekik, hogy nem vagy szobanövény.

Illet jó tanács, hogy füllents kicsit, ha már ilyen izék, hogy: "Á, csak cigiért megyek le a sarokra, mindjárt jövök!"

Valószínűleg annyira aggódnak érted, hogy nyomtak egy "all in"-t. Máshogy nem tudtak megakadályozni, csak így. Ők megtettek mindent, ha esetleg történik veled valami ott, baleset, vagy rosszabb, akkor őket az a bűntudat legalább nem fogja mardosni, hogy ne próbáltak volna téged megakadályozni minden létező eszközzel a fizikai erőszakon kívül.

Egyébként felnőtt vagy, a te döntésed, mit teszel. De ha ennyire nagyon aggódnak érted, akkor ez egy alku, amit magaddal kötsz: Családi béke VS kaland. Nem hinném, hogy valóban kiraknának, csak pánikba telne pár napjuk, mert valószínűleg annyira féltenek. Ha féltenek, az azt jelenti, hogy szeretnek. Úgyhogy ezek alapján dönts végül.

"nem vagyok annyira rossz család, bizalmi viszonyban vagyunk"

Érzelmileg zsarolnak. Elég fura elképzelésed van arról, milyen a jó család...

Egyébként ha komolyan gondolnák, és tényleg kitennének, akkor nem is igen akarnék velük lakni többet. Vagy látni őket többet. És ezzel ők többet veszítenek, mint te.

Másrészt a jövőre vonatkozóan jótanács: ne meséld el ennyire részletesen a dolgaidat, ha tudod, hogy attól a szülők frászt kapnak.

Én 19 évesen fogtam magam és kiutaztam Kanadába. Stoppoltam, sátorban aludtam, haza se szagoltam két évig. Pedig relatíve jó volt a családi hátterem, csak kalandvágyó voltam mindig.

A szüleimnek azért nem riportoltam mindig, hogy mekkora húzásokra készülök, mert nem akartam pánikoltatni őket, így inkább azzal éltem, hogy mindig az adott probléma/krízis/helyzet UTÁN meséltem el a dolgokat, így már nem volt miért aggódniuk. Win-win.

"Mondjuk lehet anyádék nem akarnak nyomorékon látni. Tudom, tudom, bárkivel történhet bármikor bármi, de azért nem kell elébe menni a dolgoknak."

Gondolom te ki se lépsz a lakásból.