Anyukám miert viselkedik így allandoan mostanában?

Ha csak egy lyukba is, de én elmennék. Amikor otthon laktam ugyanez volt. Amikor már nem bírtam és elsírtam magam, akkor "sírással nem oldasz meg semmit" ki mondta hogy azzal akarom? De nálad szavakkal, meg beszéddel sem lehet basszus....""

Amikor őszintén elmondtam mit gondolok, akkor meg ment a hárítás.

Ja ha veszekedés volt, akkor ha felemeltem a hangom vagy elordítottam magam, mert ugye normál hang az semmit nem ért, akkor még én voltam az idegbeteg.

Vannak ilyen roncs emberek, de ők nem fogják fel hogy ők a hibásak általában. Máséban a gerendát is, sajátjukban a szálkát sem.

Tudom hogy nehéz, nagyon nehéz így az egyetem, de én nem maradnék. Átéltem, amit te is és tudom miről beszélsz egyszerűen ha még egy évet ott maradok idegroncs lennék. Sokkal nyugodtabb vagyok (de még mindig ki tud hozni a sodromból még ilyen messze is, tehát még a teljes kapcsolat megszakításon is gondolkodom) hogy elköltöztem.

Nem tudsz halasztani egy évet az egyetemen?

1 év alatt pedig annyira összeszednéd magad anyagilag hogy az egyetem mellett minimálisan kelljen dolgozni?

Barát, barátnő akivel osszetudsz addig és utána is költözni hogy ne kelljen annyit fizetni a lakhatásra? Kolesz?

Dehogynem. Ha valakivel összeköltözik, vagy olyan munkát keres ami ad szállást. Akkor de. Nem kell fullos kajákat enni. Én főzök itthon tudom mi mennyi. Nem kell nagy lábon élni addig sem meg utána sem hogy megtudja csinálni.

Erre írtam hogy tudom hogy nagyon nehéz...ezek szerint te maradnál egy olyan helyen ahol te vagy a box zsák és kiidegelnek.

Én meg inkább élnék szerényen és okosan.

Nem kell ugyanazon a véleményen lennünk...

A válaszból vontam le egy következtetést!

Mert így végig tudja csinálni az orvosit hogy állandóan stresszes az anyja miatt? Ez megfelelő környezet?

Nem, meg kell tanulnia kezelnie az anyját. Részben önmagát, hogy távolságot tudjon tartani - jól jön ehhez egy pszichológus - részben az anyját, aki ha még nem 80 éves, igenis nevelhető (bár én írtam itt mindjárt az elején, hogy hagyja ott, de akkor még nem tudtam az orvosi egyetemről). Az anyja se akar elmagányosodni, és ha azt tapasztalja, hogy a viselkedésével nem magához húzza (ami pedig a szerencsétlen ember tudattalan szándéka lenne), hanem eltávolítja, akkor majd képes lesz olyan szintig megemberelni magát, hogy ne legyenek az életvitelt akadályozó konfliktusok. Látnia kell a kérdező erejét, önbizalmát, határtartását.

Az orvosi mellett nem lehet a létfenntartási szintig dolgozni (havi legalább 260), mert egész nap órák vannak, és nem lehet munkásszállós munkát végezni, mert az nappal van, amellett, hogy fizikailag erősen kimerítő.