Ki fog valaha jönni ebből az "állapotból"?
Adott a testvérem, 58 éves, még mindig anyámmal él egy 60 négyzetméteres lakásban. Én 20 évesen elköltöztem otthonról. Édesanyám 85 éves, úgy kezeli a testvéremet, mintha a kisgyereke lenne, ő főzi rá az ebédet, készít neki szendvicset a munkahelyre. mos rá stb... Valamilyen szinten azért örülök, hogy anyukám nincs egyedül, de nem értik meg, hogy ez beteges viselkedés. Testvéremnek párkapcsolata sincs évek óta.
Attól tartok ha anyukám már nem lesz, a testvérem gondozása is rám fog szakadni, mert magától még egy rántottát sem képwa megcsinálni. Nekem már nagyon elegem van ebből a helyzetből, anyukám ráadásul beteg és így is ő intéz otthon mindent, a testvérem még bevásárolni sem hajlandó, ha nincs kész időre az ebéd, kiveri a hisztit...
" ahol feltehetően még nálad is sötétebb emberek mulatják a szabadidejüket"
Igazad van, erre pont te vagy az élő példa. Gondolom te is a szüleiden elősködsz, bárki aki önálló az "mainstream" életfelfogással rendelkezik. :)
Hát akkor ne tűrd! Én se szólok bele a te életedbe! Azt ugyan nem tudom, hogy pontosan hogy képzeled a nemtűrést, mint ahogy te se tudod, mert nem lehet nemtűrni. És igen, ha ők ketten így érzik jól magukat, akkor nekik normális. Nem te határozod meg a mások normáját, te csak a sajátod fölött rendelkezel!
Téged nem az anyád állapota izgat, nem tudom, miféle intenzitás kell a főzéshez és mosáshoz, kétszemélyre főzni nem bonyolultabb, mint egyre, hanem rettegsz attól, hogy a nyakadba kapod a testvéredet, csak mert anyuci azt mondta. Pedig nem kapod nyakadba, mert nemet mondasz. Hol a probléma?
Na, megjöttek az anyukájuk altal kiszolgált óriáscsecsemök is. :D
Kérdező! Jelenleg semmit nem tudsz tenni.
Ha anyukád meghal, neked semmilyen kötelezettseged sincs a sunyi, életképtelen testvéred irányába.
Ha feljön a téma, mondd csak meg nyugodtan, hogy semmi közöd az 58 éves here tesód életéhez és nem kötelességed gondoskodni róla.
De izgat az anyám állapota, csak egy példa:
Naponta 3 kg-nál nem emelhetne többet, mivel szívbeteg, pacemakere van, tesóm a bevásárlást sem hajlandó intézni, anyám két naponta 10-15 kgos csomagokkal megy haza. Orvosai s mondta, hogy ez így már nem normális. Tesóm reggel 4-kor jár dolgozni, anyám hajnali 3-kor kel fel, mert ki kell neki vasalni a ruhákat és össze kell készíteni a dolgait. Utána nem bír visszaaludni és egész nap rosszul van. En minden második hétvégén dolgozom, így csak kéthetente jutok el hozzá, amikor megcsinálom nekik az ebédet, elmegyünk nagy bevásárolni, hogy neki ne kelljen annyit menni következő héten, elinditom neki a mosást, elmosogatok, ablakot pucolok...
Nem sokat tudsz változtatni a jelen helyzeten, mert az anyuka nem fogja a fiát sehova sem beadni mert akkor a szíve szakadna meg a fia rossz hangulata miatt, legjobbat akarja a fiának, így magáért és ő érte él, nincs is élete anyádnak.
A fiút meg feltételezhetően nem lehet megbízni semmivel mert ha 58 év alatt nem jutott el addig fejben, hogy segítsen a betegeskedő anyukáján akkor a későbbiekben sem fogja, vagy mégis?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!