Ebben az esetben is ugyanúgy szeretnéd a gyerekedet, mint korábban? Hogy mondjam meg otthon?
Ketten vagyunk testvérek a nővéremmel. Mindig is ő volt az önállóbb, bátrabb, én inkább az "anya, apa kicsi lánya" szerepben voltam, akit terelgetni kell.
Szoros, összetartó a családunk nagyon.
Viszont ennek az idillnek gyanítom, vége lesz, mert kialakult közöttem és a nővérem vőlegénye között valamilyen kapocs, vonzalom. Tudom, szörnyeteg vagyok, aki csak azért írna, hogy ezt közölje, kérem, ne tegye! Ezzel nem segít senki.
Beszélgettünk sokat, hogy ő mit szeretne, én mit képzelek el és abban egyetértettünk, hogy ebben a helyzetben feleségül vennie a testvéremet nem lenne a legjobb lépés.
Szeretnék beszélni erről a szüleinkkel, de egyszerűen nem tudom, hogyan... Mindig őszinte kapcsolatunk volt, sosem éreztem, hogy bármit titokban kéne előttük tartani. Most azonban azt sem tudom, hogy kezdjek ehhez neki, mit mondjak. Mint írtam, nagyon jó kapcsolatunk volt mindig is, nem szeretném elveszíteni őket, de közben a más iránt táplált érzéseimet sem akarnám elnyomni.
Nehéz helyzet, és azt érzem, hogy lehetetlen jó döntést hozni.
Jó, de most mit vársz?
Egy dolog ugyanúgy szeretni a gyereked, de ez nem azt jelenti, hogy ugyanúgy fognak kezelni is. Mindenképp elveszíted őket végleg bizonyos szempontból, és a testvéredet id, szóval nem értem, mit vársz, erre nincs olyan megoldás, hogy neked jó legyen.
Gyakoris valaszolotol ne vard, hogy a vilagirodalomban evszazadok, sot, ezredek ota orok erzesekrol tudjanak. Ok otthonrol megmondjak, mit kell a gerinces embernek tennie, mikozben rettegnek a gondolattol, hogy az o ferjuk, feleseguk is valaha kepes lenne erzelmi lennye valni.
Amugy ez pocsek felallas es a szulok sehogy sem vennek jol, az biztos.
"de az érzelmeknek nem lehet parancsolni"
Annak nem, de a tetteknek igen. Ha az ember nem egy ösztönállat szintjén mozog, és képes gondolkodni.
36, de tudjuk, milyen a szerelem meg vonzódás, viszont nem csak a kérdezőnek vannak érzelmei, hanem mindenki másnak. A nővérnek meg a szülőknek is.
És nem, nem elvárható tőlük, hogy ezt a dolgot jópofával fogadják, ez van, a kérdező meg tőlük nem várhatja el, hogy parancsoljanak az érzelmeiknek.
Ez nem olyan szitu, amiben nyerni lehet.
Szerintem az egyetlen helyes dolog, amit tehettek, hogy ha már együtt akartok lenni, akkor kivonultok a család életéből, és elengeded azt a beteges képzelgést, hogy majd színt vallotok, és kicsi csörte után minden megy tovább, anyuci majd a keblére ölel.
Tönkreteszed a nővéredet. Ahogy írta itt valaki, az lett volna a minimum, hogy ha látod, hogy a kanja utánad érdeklődik, akkor felhívod a figyelmét, hogy mekkora tetűvel van együtt. Erre csak azt bizonyítod be, hogy te se vagy jobb. Ok, egymásba szerettetek. Ő meg majd évekig fog pszichológushoz járni, hogy újra tudjon bízni az emberekben. Lelkileg tuti megnyomorítjátok egy életre.
A szüleid? Azt látják, hogy az egyik lányukat kegyetlenül átba.szta egy kandúr, amiben partner volt a másik kislányuk, és most őt döngeti (tényleg, felváltva kefél titeket? ), gondolod, hogy akkor majd annyi lesz a változás, hogy mostantól a családi ebéden a pasi két székkel odább ül?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!