Ebben az esetben is ugyanúgy szeretnéd a gyerekedet, mint korábban? Hogy mondjam meg otthon?
Ketten vagyunk testvérek a nővéremmel. Mindig is ő volt az önállóbb, bátrabb, én inkább az "anya, apa kicsi lánya" szerepben voltam, akit terelgetni kell.
Szoros, összetartó a családunk nagyon.
Viszont ennek az idillnek gyanítom, vége lesz, mert kialakult közöttem és a nővérem vőlegénye között valamilyen kapocs, vonzalom. Tudom, szörnyeteg vagyok, aki csak azért írna, hogy ezt közölje, kérem, ne tegye! Ezzel nem segít senki.
Beszélgettünk sokat, hogy ő mit szeretne, én mit képzelek el és abban egyetértettünk, hogy ebben a helyzetben feleségül vennie a testvéremet nem lenne a legjobb lépés.
Szeretnék beszélni erről a szüleinkkel, de egyszerűen nem tudom, hogyan... Mindig őszinte kapcsolatunk volt, sosem éreztem, hogy bármit titokban kéne előttük tartani. Most azonban azt sem tudom, hogy kezdjek ehhez neki, mit mondjak. Mint írtam, nagyon jó kapcsolatunk volt mindig is, nem szeretném elveszíteni őket, de közben a más iránt táplált érzéseimet sem akarnám elnyomni.
Nehéz helyzet, és azt érzem, hogy lehetetlen jó döntést hozni.
válasza: válasza:Én a vőlegény helyében szakítanék tesóddal, de nem árulnám el, hogy "bocsi de beleszerettem a tesódba". Amúgy bármilyen vacak, ne is jöjj össze a pasival, máshogy nem lesz családi béke. :(
Szóval valahogy hagyd elválni tesódékat, aztán feledkezzetek meg egymásról is.
Mivel sokan írták, hogy zárjam ki az életemből, felejtsem el, ezért szeretném újra leírni: mi együtt tervezünk, vagyis ez így lehet túl nagy szó, de az biztos, hogy adunk egy esélyt ennek az egésznek közöttünk.
Az esküvő le lesz fújva előbb, hétfőn beszél a testvéremmel erről. Ez nem azt jelenti, hogy akkor mi kedden már hivatalosan is egy pár leszünk... Sőt, nagyon nagyon sokáig én nem is szeretnék bármilyen nyilvános eseményen vele megjelenni. Legyünk együtt kettesben, ismerkedjünk rendesen, de idő fog kelleni nekünk is, és a családjainknak is, abban biztos vagyok.
Nullának igazából nem érzem magam, szépen haladok az életemmel, terveimmel, minden nap teszek valamit, hogy közelebb kerüljek a céljaimhoz.
Nem kell szidni, én is tisztában vagyok azzal, hogy nem ez volt a világon a legtisztességesebb lépés, de kis túlzással úgy kerültem ebbe bele, hogy észre sem vettem, mi történik velem, körülöttem.
válasza: válasza:Az a durva hogy te ezt már rohadtul eldontotted.
De akkor hidd el nekünk amit mondunk: már soha nem lesz ugyanolyan a kapcsolatod, valószínűleg a szuleiddel sem, de a testvereddel tuti nem. Sajnálatos hogy neked egy pasi meger ennyit. Nekem senki nem érne.
válasza: válasza:Én ugyan úgy szeretném a gyerekemet.
Attól függetlenül, hogy pont ilyen helyzetekre igyekszem felkészíteni a tudatosságát...
.. mindenki csak a saját élményéből tanul.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!