Meddig szabad hülyíteni a gyerekeket?

Ez nem hülyítés, hanem egy mese, ami a világ minden területén valamilyen formában bevált. Még a gyerekek is szeretik, sőt vannak akik régen tudják a valóságot, mégis ragaszkodnak a "Mit kérsz a Jézuskától?" formához.

...ahogy a húsvéti nyuszihoz is, a tojáskereséssel együtt.

Nincs ezzel semmi gond Kérdező, a gyerekek fantáziavilágába simán belefér. Jobban mint egy 3 évest bibliai sztorikkal terhelni, amik ráadásul egyesek meggyőződése szerint szintén nem valós dolgok.

Külön meg nem kell a szülőnek felvilágosítania a gyereket, mert felvilágosítják azok egymást, sokkal előbb, mint ahogy a szülő nekiállna.

Legfeljebb a gyerek otthon rákérdez és akkor a saját hitvilágod szerint eligazítod.

Általában 6-8 évesen eljön az a pont, ahol rájönnek, hogy itt valami nem kerek, de van olyan gyerek, aki ilyenkor mégis hinni szeretne ezekben, és inkább elengedni a füle mellett, amikor a felnőtt elszólja magát, esetleg kitalálja, hogy a szülők vannak kapcsolatban ezekkel a lényekkel, kb a kezük alá dolgoznak.

Aztán ahogy egyre élesebben megjelenik a mesevilág és a valóság közti határvonal 8-10-12 évesen, úgy ezek általában maguktól realizálódnak a gyermekekben, és nincs szükség szembesítésre.

Viszont ez minden gyermeknél máshogy és máskor történik, de fel lehet ismerni, hogy hol tart a folyamatban, és hamár ott van, akkor felesleges hazudni róla, hogy de mégis van húsvéti nyúl stb.

NEM, az ajándéknak ehhez semmi köze.

Sok helyen a szegényebb emberknél az "ajándék" egy-egy csoki vagy hasonló, ami annyira nem nagy dolog.

A gyerekek egyszerüen imádják, ha valami "csodálatos" körülöttük.

Szerintem nem lehet meghatározni egy konkrét életkort, meg nem is fontos egy adott pillanatot kiválasztani, hogy "na gyerekek, akkor most ünnepélyesen bevalljuk az igazat a Jézuskáról". Legyenek bármilyen óvatosak és ravaszak is a szülők, azért mindig hagynak áruló jeleket, a gyerekek pedig jó megfigyelők, és ahogy fejlődik az értelmük, előbb-utóbb úgyis fokozatosan összerakják maguknak, hogy valójában Anyu és Apu állnak az ajándékok mögött.

A magam részéről úgy tapasztaltam, hogy 8 éves kor körül a gyerekek rendszerint már tudják vagy sejtik, mi az ábra, de egy darabig még nem feszegetik nyíltan a témát, szívesen belemennek a játékba, hogy az ünnep megszokott, mesebeli hangulata megmaradjon.

Amúgy én ezt nem éreztem hülyítésnek gyerekkoromban, és az általam ismert gyerekeken sem látom azt, hogy így éreznék utólag (általában nem hányják a szülők szemére, hogy "éveken át hazudtatok nekem" stb.). Ezzel ugyanúgy vannak, mint az esti mesékkel, szükségük van rá egy darabig, azután persze rájönnek, hogy nem léteznek tündérek, unikornisok meg varázslók, de hozzátartozik az egészséges lelki fejlődésükhöz, hogy ilyenekről fantáziálnak éveken át.

#5

16 éves az unokám és a mai napig imádja a testvéreivel együtt a húsvéti "tojás" keresést, ami valójában minden, csak nem tojás.

Játék,...hagyomány,...mese,... nem korhatáros.

(Mikuláskor reggelre az én papucsomba is tesz a Papa valami finom kis apróságot.)