Kiakadnátok ha nem lenne becsomagolva az ajándékotok, jogos volt ez?

Nem. Mondjuk mi sosem csomagoltuk be az ajándékokat. Teljesen felesleges.

Nem is nagyon ismerek olyat, aki csomagolja. Max akinek kicsi gyereke van.

Anyád egy 5 éves szintjén van.

Amúgy mi sosem csomagoljuk egymásnak, direkt, mert minek, úgyis azonnal ki lesz bontva és megy a csomagolóanyag a szemétbe.

#13 Na ja! Pont ez jutott volna eszembe nekem is.

Én a helyedben kérdező mondtam volna anyádnak, hogy nagyon szívesen, b+! Aztán otthagytam volna a francba, de még annyit hozzátettem volna, hogy legközelebb ez a szánalmas vergődés amit csinál ne történjen meg!.

Nem volt jogos, mert nekem is mindig sok tervem van hogy ilyen meg olyan tökéletesre csinálok meg valamit, és aztán mindig beleköp az ördög. Vagy idő nem lesz minden hozzávalóra, vagy valamit mégiscsak ki kell hagynia az embernek. Vagy ha esetleg minden rendben szépen összejön, akkor meg elinduláskor a minusz fokokban eldugja a sapkámat vagy a kulcsomat az ördög, hogy ki sem tudok lépni a szobából, vagy útközben a kiserdőben tévedtet el engem az útelágazásnál, vagy útközben lemeríti a mobilomat, visszakapcsoláskor meg a PIN-kódot kéreti stb. Egyszóval gyerekkorom óta üldöz. Az Istennel meg összeröhögnek egymás közt, valójában ismerik is egymást és jó zsaru rossz zsarut játszanak, és röhögnek az embereken.

Igaz, a hajléktalanokkal, különböző nyomortelepi cigáyokkal még nálam is jobban kibabrálnak, pedig végülis semmi bűnük nincsen. Nekik végülis szemhunyásnyi nyugalmuk nincsen, még ha éjjel-nappal dolgoznak meg gondolkodnak, akkor sem. A rejtélen már arendszerváltás óta gondolkodtam, de a végeredmény csak az hogy elég nagy baj ez.

Ami még a magánéletet, munkát illeti, néha már olyan dühös voltam, hogy a minden lében kanál (és sokszori szakmaiatlanul is piszkálódó) gonosz főnöknek aki minden mondvacsinált okkal basztatott engem, egyszer végre egy az egyben az arcába mondtam ezt az egészet, amit itt most az előbb elmontam, meg hogy nem úgy van az ahogy képzeli hogy mindent koppanásra meg lehet tervezni. Az ördögnek van fenn egy nagy lavórja az égben, abból folyamatosan csorgatja ki a vizet, és ha lassan csorgatja, akkor lassan telik az idő, de ha meg gyorsan, akkor hirtelen elszalad az idő és mindennel elkésem.

Szabadidőben matematikával, fizikával foglakozom szívesen, meg nyelvekkel, egyrészt azért mert gyerekkorm óta ezek érdekelnek, másrészt mert ezeknek van egyfajta időtlen tökéletessége.

Nem kell nagyon bánkodnod ezen a csomagolás dolgon. Nem hagyott rá időt az ördög és kész. Velem is ezt csinálja, kicsit már hozzá is szoktam sajnos.

Nem akadnék fent,én a gyerekeknek nem csomagolom be az ajándékokat csak ha Pl pénzt adok akkor boritékba teszem.

De barátaim és anyukám ajándékát be csomagolom .

#16

Ugye neked van valami súlyos mentális betegséged, ha kényszerítő szükségét érezted az oldalt elfoglalva ezeket irkálni egy ilyen kérdéshez?

Minden bántó szándék nélkül kérdezem, ha eddig nem figyelt volna erre fel a környezeted érdemes lenne ezt komolyan venni, mert baromi fárasztó lehetsz.

A tényleges válaszod ennyi:

"Nem kell nagyon bánkodnod ezen a csomagolás dolgon. Nem hagyott rá időt az ördög és kész."

,,Anyukám első reakciója az volt, hogy, ezt útközben vettem-e, mert hogy be sem csomagoltam és hogy a következő fokozata ennek az, hogy már csak úgy hozzá vágom, meg hogy **ezt mással biztos nem tenném meg**''

Talán ez volt a legbántóbb a vádban, mert szerintem pont ez az, ami nagyon nem igaz, és sajnos nehéz is rá mint mondani.

Azt akartam kicsit kifejtve is személtetni (egyébként valós életélményből), hogy nagyon nem szándékos sokszor az, amit kívülről valaki annak látna, mert belülről az egészen más. Igazából ezt éreztem a kérdés lényegének.