Mit tennél, ha a gyerekedet egyetemistaként nem vennék fel koliba a második évben, de az albérletet nem tudnád fizetni?

12:47

Szerinted ki tudja garantálni, hogy milyen anyagi helyzetbe kerül 18-20 év múlva.

Nagyon nagy butaság, amit gondolsz.

Lehet jelenleg v.ki most nagyon szegény és nagyon gazdag is. Nem tudhatod, hogy akár még ebben az évben hogy alakul a sorsuk...nem hogy hosszú évek elelével!

Szerintem érdemes helyretenni néhány dolgot: Ez egyedi, de nem lehet egyik napról a másikra átjelentkezni nappali tagozatról levelezőre, és nem indul minden képzés levelezőn is. Sokkal kevesebb kollégiumi férőhely van mint amekkora igény jelentkezik rá, ezért erre sajnos nem lehet hagyatkozni és általában nagyon nehéz bekerülni is. Emellett egyáltalán nem biztos, hogy azok kapják meg a férőhelyeket, akiknek valóban szükségük is van rá mert sajnos a pontrendszer nem mindenhol megfelelő és akár ki is lehet cselezni (pl. nem egy olyan embert ismerek, akik átjelentkeztek a család sokadik ingatlanjába mint önfenntartó egyetemista miközben szó nem volt erről vagy éppen a kisnyugdíjas megözvegyült nagymamához, akinél papír alapján szinte nyomorogtak). A tanulmányi átlag sem feltétlenül igazságos szerintem, pl. nálunk a korrigált kredit index vagyis KKI alapján számoltak a kollégiumi felvételinél (ez azt jelenti, hogy akár jobb KKI-val is rendelkezhet az a hallgató, aki nagyon sok kreditnyi tárgyat teljesít rosszabb eredményekkel mint az a hallgató, aki mondjuk csak a kötelező tárgyait teljesíti jó eredményekkel).

Ebben az esetben fel kell térképezni a lehetőségeket. Van-e lehetőség például fellebbezni, újbóli pontszámítást kérni, várólistára jelentkezni (nálunk van, azért mondom)? Van-e kilátás tanulmányi ösztöndíjra (attól, hogy valaki kolit nem kap a "rossz" - mert valójában nem tudjuk milyen - átlaga miatt, attól tanulmányi ösztöndíjat még kaphat), illetve milyen egyéb ösztöndíjak és támogatások vannak, amikre a hallgató jogosult és megigényelhet (pl. rendszeres szociális ösztöndíj - nálunk ez ugyanazon a szociális helyzet felmérő lapon alapszik mint a kollégiumi felvételi, de lehet máshol más a helyzet; albérlet támogatás; rendkívüli szociális ösztöndíj; alaptámogatás stb., ez egyetemenként eltérő). Nekem nincs nagy hitem az ösztöndíjakban, mert én a legtöbbre sosem voltam jogosult, de ez teljesen egyénfüggő és mindent meg kell próbálni. Van-e lehetőség arra, hogy a hallgató vagy a szülők plusz bevételre tegyenek szert (pl. a hallgató részéről diákmunka)? Nálunk egyes egyetemi szervezetek tagjai automatikusan kaptak kollégiumi férőhelyet (pl. a kollégiumi bizottság tagjai biztosan), van-e hasonló lehetőség? Milyen alternatív megoldások elérhetőek a kollégium helyett pl. van-e magánkollégium (sokszor ott is hamar elfogynak a helyek)? Az albérleteket érdemes minden felületen keresgélni, úgymint facebook csoportokban és ingatlanos weboldalakon (nálunk az egyetemnek is volt szerződése egy ingatlanos céggel) és keresgélni a lehetőségeket, ahol lakótársakkal vagy akár szobatársakkal (igen, ilyen is van) tudna összeköltözni? Magyarul össze kell számolni, hogy mennyi pénzből tudtok gazdálkodni és meg kell nézni, hogy az mire elég. Én nem vagyok diákhitel párti, de végső esetben akár ezt is igénybe lehet venni.

""beZZeG Én MéG aZ OrVoSi aLatT iS 8 mŰsZakBan DoLGoZtAm". Kit érdekel?:D Ha nem kellett volna, mert lett volna tőkéd, gyanítom, vizsgák után inkább pihentél volna, nem szaladsz a Mekibe krumplit sütni."

Egyáltalán nem ezen van a hangsúly. Nem, képzeld el, nem dolgoztam orvosi mellett napi 8 órában. De mérnöki mellett volt időm heti 20 órában dolgozni és eltartani magam, mégha nem is jártam be a holtunalmas tölteléktárgyakra. Igen, jobban esett volna pihenni, nem dolgozni. De a hangsúly azon van, hogy én akartam valamit és tettem is érte, nem pedig rinyáltam, hogy a "faxszopó szüleim nem fizetik az albimat brühühü, minek szültek meg brühühü".

Fura, én mégis baromi sikeres lettem és szeretem, tisztelem a szüleim, mert nem abban mérem a kapsolatomat velük és a világgal, hogy mennyit fizettek bele az elbérletembe.

Az, hogy ki, mit, hol végez el, nem a szülők sara. Fel kellene nőni és nem a világot szidni. Egyébként orvosit is indítanak az egyetemek államilag támogatottan. :)

- bejárós

- diákhitelt vesz fel

Nálunk úgy indult, hogy vagy megfelelő átlagot produkál, amivel minden évben bekerül a koleszba, vagy ha tovább szeretné csinálni az egyetemet, felveszi a diákhitelt.

Tekintve, hogy ő pesti suliba ment, mi meg vidéken lakunk, a bejárás nem volt opció.

13-as, te előre látod, hogy mi történik veled 20 év múlva?

Mert én nem vagyok látnok, ergo nem tudhatom.

Mindkettőnknek van munkája, király. Egyik ismerősöm 41 éves, kétgyerekes apuka, féléve halt meg a felesége váratlanul.

Innentől kezdve a fizetés fele kiesett, ergo a gyerek vagy bejárós lesz, vagy diákhitelezik.

De úgy bírom a sok okoskodó majmot, akinek fingja nincs az életről, csak az észt osztja :D

Az a köze a kérdéshez, #29, hogy a szülőnek kell ezt megoldani. Pont. - miért kéne egy FELNŐTT ember tnaulmányait a szülőnek a saját jólléte kárára finanszírozni???

A felnőtt szépen elballaghat dolgozni suli mellett, HA már annyira sem képes, hogy egy 3,5-ös átlagot összehozzon, ami a koliban maradáshoz kell.