Hogy lehet egy szülővel megértetni, hogy az egyetem nem úgy működik, mint a középiskola? Miért nem akarja felfogni?
Anyám nem végzett egyetemet, így magától nincs ilyen tapasztalata. Általánosban rendszeresen büntetett, ha ötösnél rosszabb jegyeket kaptam, gimiben meg megtanultam hazudni, azzal, hogy nem tanítottam meg az enapló működésére különböző hazugságokkal. Aztán végülis az évi 2 hármast elfogadta a bizonyítványban, meg tök elégedett volt a 4,2 körüli átlagommal.
Viszont most egyetemre járok, részben ő tart el, és nyilván többe kerülök neki, mint amikor még középsuliban voltam kolis, még úgy is, hogy dolgozom valamennyit.(Ennél többre, nem valószínű, hogy lesz lehetőségem) És ja, feljogosítva érzi magát, hogy tudjon minden jegyemről, vizsgaeredényemről. Szerencsére a Neptunt nem akarja lesegetni, de mindig megkérdezi, hogy mikor vizsgázom. Ha azt mondom, hogy köze nincs hozzá, akkor vita van, szóval megmondom. De így meg üzenetben, vagy ha találkozunk, akkor személyesen kérdezi még aznap, hogy hogy ment. Viszont a hármasokért már veszekszik, ordít, holott nem egyszer volt rá példa, hogy nehéz tárgy, a 14 csoporttársamból rajtam kívül senki át nem ment belőle, pláne elsőre, szóval ahhoz képest, hogy 15-ből 14 bukó, az a hármas egy rohadt jó jegy. Másrészt ha azt mondom, hogy semmi köze hozzá, azon felháborodik, hogy márpedig van köze hozzá, meg biztos azért mondom ezt, mert megbuktam. A másik meg a bukás vizsgaidőszakban. Egyszerűen nem hajlandó felfogni, hogy (legalábbis tudtommal, kettőnél többre még soha nem volt szükségem) három alkalommal lehet egy vizsgát megpróbálni ugyanabban a vizsgaidőszakban. Szóval ha az első bukó, az semmit nem számít, ha aztán a második ötös lett. Erre is volt már példa, és akkor is puffog, hogy de, számít, hogy elsőre nem sikerült...
Az a legnagyobb gond, hogy ilyen alibi válaszokkal, hogy "meglett", "jó lett", nem igazán lehet lerázni, mert konkrét eredményt akar hallani, különben vagy üzenetben zaklat a beszólásaival (nem fogom letiltani, rajta keresztül tudom, hogy mi van a nagyapámmal) vagy ordibál, és ez nagyon irritáló, még úgy is, hogy egy vizsgaidőszak alatt maximum kétszer megyek haza.
És már próbáltam vele nyugodtan beszélni, nyugodt pillanatban hogy nincs semmi, ha egy vizsga nincs meg elsőre, van még több alkalom, nem baj az ilyesmi. Erre ilyen dacos kisgyerek hangon közli, hogy de, baj, meg igenis számít, ha nincs meg elsőre. Meg azt sem képes felfogni, hogy ha nincs meg egy tárgy véletlenül, de nincs ráépülő, akkor nem fogok csúszni (mondjuk még nem buktam meg semmiből). Csak mondogatja, hogy de, baj, ha nincs meg minden elsőre, de nem tudja megmagyarázni, hogy miért baj. Holott nemhogy nem vagyok az önköltségesre kerülés közelében, még kb teljes jeggyel (+-pár tized) jobb az általagom annál a határnál, amitől átsorolnak.
Konkrétan hiába magyarázom neki, hogy mi hogy van, nem fogja fel, csak nyomja a saját kis elképzeléseit. Volt, hogy azon háborodott fel, hogy nem mondtam meg neki, hogy egy tárgyam négyes lett, holott de, csak amikor először mondtam, nem a tárgy nevét mondtam, mert azt nem tudja megjegyezni, hanem azt, hogy az, amiből egyszer otthon csináltam a beadandót.
És a kedvencem, hogy a kiakadásait azzal magyarázza, hogy sosem látott tanulni. De nem tudom mikor akar ő engem tanulni látni, amikor havonta/másfél havonta járok haza, hát nyilván úgy osztom be az időt, hogy ne azon a hétvégén tanuljak, amikor 6 órát vonatozok, amúgy meg otthon vagyok.
Komolyan, mit kezdjek vele, hogy végre felfogja, hogy ez nem középiskola? Vagy legalább annyit, hogy ha elsőre nincs meg egy vizsga, de másodjára igen, akkor sehol nem számít, hogy elsőre nem sikerült?
#1 Annyira csak nem tanulhatok rosszul, ha a második ösztöndíj-sávban vagyok. Legalábbis, amikor a kérdésben említett eset történt, akkor
#11 Szóbelinél nem tudok százalékot. Írásbelinél volt, hogy azt mondtam, de akkor meg megkérdezi, hogy hanyas.
#12 Mekkora mázli, hogy nem orvosin vagyok. :D De volt már arra példa, hogy nehéz vizsga, írásbeli, oszt 95%-től ötötös, 90-től négyes, 85-től hármas, 80-tól kettes. Ez az, amit említettem a kérdésben, hogy nekem hármas lett, anyám meg ki volt akadva. :D Szerintem a 80% nem olyan kevés, ahhoz képest, hogy az egy kettes
#14 Gimiben könnyebb volt. Ott távolság alapján kerülsz be koliba, vagy azért, mert olyan osztályba jársz, hogy kötelező, vagy mivel kevés a diák, akár a szomszéd faluból is lehetsz kolis. Kb semmi tétje nincs az átlagnak, negyedévente küldenek értesítőt a szülőnek, kivéve, ha meggyőzöd a csoportvezetőd, hogy ne tegye, ha xy tárgyból nem éred el a 3,0-ás átlagot, meg beírnak felzárkóztatóra, de ennyi. Meg gimiben lényegesen kevesebb dolog volt, amit el kellett titkolnom, most meg kb a jegyeim több mint fele "elfogadhatatlan", azaz 3-as, a többi meg 4-es, vagy 5-ös.
Azt azért kínosabb megmagyarázni, hogy a jegyeim feléről hazudtam, két félévben is egymásután. Annak lehet az a következménye, hogy akkor oldjam meg az anyagiakat, ahogy akarom, így meg csak bsztatva vagyok. :D
Miért mondod el a jegyeidet? Nem középsuli.
Egyetemen nekem 3,5 volt az átlagom, persze nem tetszett nekik mert addig 4,9 voltam.
Bocs, ez egyetem, nem középsuli, ahol egy tz max. 6 oldalnyi anyag.
Itt csak egy db vizsgatétel 8-9 oldal.
Dec. 31-ig az volt a szabály, hogy egy tantárgyból pontosan 6 db vizsgalehetőséged van. Január 1. óta (módosult az Nftv.) bármennyi vizsgaalkalmad lehet, tehát már ez sem probléma.
Én leülnék a helyedben anyuddal, és részletesen elmagyaráznám neki, hogyan megy ez az egyetemen.
#17 Azért mondom el mert megkérdezi. Eszembe nincs önszántamból írni neki, vagy mondani. Ha meg megkérdezi, akkor mit mondjak? Ha bármilyen formában azt, hogy nem mondom meg, azon kiakad, feltételezi, hogy nemcsak szerinte szr lett(2-3), hanem bukó. Ha meg hazudok, és nem kerülök be egyszer a koliba, akkor meg nagyobb baj lenne azt tálalni, hogy két félév jegyéről hazudtam.
#18 Az a baj, hogy egy időben unokatesómat is kérdezgette a miattam való aggódás címszóval, még mielőtt engem felvettek, és ő is elmagyarázta, meg én is leültem vele, magyaráztam neki, mutattam neki a vonatkozó szabályokat, mintatervet, de semmi, mintha a falnak
Komolyan, én nem értem az ilyen szülőket. Az én fiam is egyetemista, én még akkor jártam felsőoktatásba, amikor még nem volt kreditrendszer, Neptun, stb., mégis értem és fel tudom fogni, hogy működik most. Ráadásul nem várom el, hogy színjeles tanuló legyen. Igen, volt, hogy csak az aláírása lett meg, a vizsgája nem, azt megcsinálta a kövi félévben cv-n. Nem történt semmi. Annyit kértem tőle, hogy azért ne legyen szín kettes, és ne csússzon, mert szerintem az apja így sem boldog, hogy 25 éves koráig fizethet utána, de szerencsére ez még idáig a közelben sem volt. El szokta mondani, hogy mikor milyen vizsgája van, azt is, hogy hányast kapott, tudom, hogy melyik tantárgya mennyire nehéz vagy fontos, és nem azért, mert vallatom, hanem mert őszintén érdekel és vagyunk olyan viszonyban, hogy beszélgetünk róla. Most is, az egyik vizsgája harmadjára lett meg, konkrétan örültem neki, hogy meglett, mert sokuknak még az aláírás sem lett meg, és azok sajna csúsznak a ráépülő miatt. Tudom a Neptun belépési kódját, sőt, sokszor van, hogy ő szól, hogy nézzek rá valamire, (egyeztetni kell az időpontokat a munkám és a kutya miatt) vagy most pl., hogy fizessem be a pótvizsgáját. Nagyjából úgy kezeljük a dolgot, hogy
a rezsiszámlákra is bármelyikünk ránézhet, nincs benne titok. Tegnap írták be az utolsó vizsgáját, azon röhögtünk, hogy kb. tíz perc eltéréssel nézegettük, hogy be van-e már írva, és hogy milyen szép is a sok zöld pipa, x nélkül. De attól, hogy hozzáférek, megnézem, attól még az ő dolga, felnőtt ember, úgy is kezelem. Gondolom, ha én is balhéznék, nyomasztanám egyfolytában, akkor ő sem mesélne, nem látnék rá a Neptunra, és joggal titkolózna. Nem mondom, hogy soha nem morogtam vele, főként mikor azért lett szar egy vizsgája, mert b.szott tanulni, de bulizni azért elment, viszont akkor is fenntartom, hogy az ő dolga, az ő felelőssége. És csak örülök annak, hogy tudtam vele olyan felnőtt viszonyt kialakítani, hogy ha bármi gond van, akkor simán elmondja, és nem titkolózik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!