Ha a szüleitek ezt megtudnák mit tennének?

25# akkor szakíts, te idióta, ne verd, mint valami idegbeteg állat! Te vagy végtelenül türelmes? Nevetséges.

Szerencsétlen nő, még szülei sincsenek, akik eltörnék a kezed, amikor ráemeled. Bár anyád helyében is adnék neked egy jó nagy maflást, mielőtt elsüllyednék szégyenemben, hogy a gyerekem egy nőverő, agresszív barom.

Szakemberhez kell fordulnotok, és időt adni a változásnak, mert egyéntől és problémától függően hosszú folyamat. A háziorvoshoz vagy a helyi pszichiátriai szakrendelőhöz fordulva kaphattok beutalót TB alapon működő pszichológushoz, de a legtöbben adnak kedvezményt.

- "és igenis a depressziónak van köze a dologhoz."

A depressziónak semmi köze ahhoz, hogy bántalmazod a párodat, mert nem tudod kezelni az indulatodat.

- "Voltam már terápián, kaptam rá scippát, reagilat, de nem bírtam szedni egyiket sem, otthagytam. A kérdésben két mentális beteg emberről van szó, mert a párom meg frontin függő. Félek, hogy elhagy, vagy a szüleim rendőrséget hívnak, vagy elviszik."

Fontos tudnivaló, hogy a gyógyszer önmagában nem oldja meg a problémákat! A gyógyszerfüggőség súlyos következményekkel járhat. Milyen betegségetek van?

Természetes folyamat, hogy az ember fél elveszíteni a párját, de nem köthetsz magadhoz senkit. Ha nem szeretne veled lenni, akkor hagynod kell a saját döntése szerint élni.

- "Lehet, hogy úgy hangzott a kérdésem mintha ő lenne az áldozat(...) Én kidolgozom a belem, ő nem dolgozik, otthon van egész nap, mégis sokszor arra jövök haza, hogy minden ok nélkül ordibál velem, féltékeny, azt hiszi más nővel vagyok, pedig nem így van, tör-zúz, fenyegetőzik, hogy gyógyszert vesz be, de azért a frontint úgy eszi mint a cukorkát. Amikor legutóbb mentem már szólt az asszisztens, hogy nem írhat fel neki többet mert látta a gépen, sok lett kiváltva. Nem ilyen volt amikor megismertem, de nem akarom otthagyni, vagy hogy elvigyék, mert ennek ellenére szeretem. Arra is gondoltam már, hogy van valami pszichés baja, és nem kezelik, attól ilyen. Én egy végtelenül türelmes ember vagyok, de néha elpattan a húr, már idegileg kivagyok néha miatta."

A rendelkezésre információkból az derült ki, hogy a párod az áldozat, mert bántalmazod. Fontos, hogy ne mutogassatok egymásra, hanem szakemberhez fordulva változtassatok. Ha ideges vagy, keress stresszlevezető tevékenységeket, például edzést, szimplán mosd meg az arcod hidegvízzel, stb.

Sok hasonló esettel volt már dolgom, és annál szebb nincs, amikor az egyén vagy egyének ráeszmélnek, hogy mindig van megoldás, csak keresni kell a lehetőséget, mert az emberek sokasága, különösen akik hasonló helyzetben élnek mint ti, egy buborékban élnek.

*32-es vagyok

Online terápiákra is van lehetőség, ha nincs a közelben pszichológus, vagy szimplán kényelmesebb.

Az esetek túlnyomó részében a kevés bántalmazásból több lesz, ami elfajulhat súlyos formába - akkor is, ha ennek ellenkezőjét gondolod. Nem érdemes húzni az időt, mert a stressz és frusztráció felhalmozódásával egyre többször és nagyobb mértékben fog "elpattanni a húr".

El.

Bár én nőként magam mentem, nem kellett "vinni". Csak a hülye marad egy erőszakos kapcsolatban - és igen, nekem is bőven volt önbizalomhiányom, mégis ki tudtam lépni.

Miért nem hagyod el? Te sem vagy épeszű, hogy hagyod a terrorizálást.

Ki kell dobni a nőt a csába, problem solved.

#36

Gratulálok, hogy tovább léptél. Bárcsak minden nő megtenné, és nem fajulna el súlyos formába a helyzet, vagy maradnának életük végéig egy mérgező kapcsolatban.