Mit tehetnék, hogy oldjam a lenti dolgot?

Bizony a segítőkész édesapádnak nem kellett volna azt mondani, hogy majd szólunk, ha szükségünk lesz rád, addig nem is kell jönnöd, majd mi megoldjuk.

Én megkérdeztem volna tőle, hogy hogyan halad a saját munkájával, mert nem várjuk el tőle, hogy miattunk elhanyagolja a többi munkát.

És ő majd eldönti, hogy melyik munka fontosabb és ezt elmondtam volna anyámnak is, hogy ne morgolódjon többé ezen.

Bizony ez sértés volt édesapád felé, mert nem mondtátok el neki az okot.

A legnagyobb baj a kommunikáció!

Le kellett volna ülnötök édesanyáddal és édesapáddal együtt megbeszélni, hogy mi a lenne a legjobb és úgy dönteni közösen.

Akár most is leülhetnétek, még az is jobb, mint a semmi, mert tényleg hálátlannak tűntök.

Fura család vagytok!

Eleve anyádnak kellett volna ezt apáddal átbeszélni úgy, hogy hozzád el sem jut. Nem tette és ti sem mondtátok el neki az okot.

Így biztos, hogy nem fogjátok érteni egymást.

Egyébként én is szeretek úgy dolgozni, hogy végigviszem a folyamatot, mert csak akkor vagyok a minőséget tekintve nyugodt.

Hagyd anyukádra, tanulja meg, hogy ne veled, hanem a férjével/ apáddal beszéljen. Apukád meg felnőtt, el tudja dönteni, hogy mit csinál az idejével. Neki most te fontosabb vagy, neked akar segíteni. Ezt engedd neki, főleg ha büszke személyiség. Ő így lesz elégedett magával és ez okoz neki örömet. Ne vedd el tőle. Cserébe meg majd mész te segíteni neki. Ami szintén örömet fog neki is és neked is okozni.

Anyukád meg házsártos, ismerhetné már a férjét... Hagyd rá, mond neki, hogy majd mindenre lesz idő, majd megcsináljátok azt is, meg hogy beszélje meg apáddal ha vele van baja, ne a szrt kavarja. Mondom ezt úgy, hogy én is nő vagyok, de ismerem a férfiakat, 2 bátyám van, férjem, apám, apósom stb. Nem agysebészet, még jó, hogy megsértődött apud.

Jól lecseszném az apámat, hogy nekem ne küldje anyut azzal panaszkodni, hogy miattunk nem halad a saját munkájával, ha egyébként meg megsértődik, ha egy szalmaszálat is nélküle akarunk keresztbe tenni.

Akinek itt joga lenne megsértődni, az te vagy, kérdező!

Miféle emberei vannak apukádnak? Nem lehet, hogy pénzt kapnak azért, hogy segítenek nektek? Mert azt kétlem, hogy a saját munkaidejüket áldoznák arra, hogy ingyen segítsenek valakiknek, akikhez jóformán semmi közük.

Apukád meg felnőtt ember, el tudja dönteni, hogy mi a fontos számára, mennyire gond, ha nem halad a többi munkájával.

Anyukád pedig apukáddal beszéljen, ne rajtad keresztül akarja megoldani a problémát.

Mondjuk ahogy írod, nekem eleve úgy tűnik, hogy apukád nem egyszerűen segít, hanem intézkedik helyetted. Na, ezt mondjuk én a kezdet kezdetén leállítottam volna. Hiába ért hozzá jobban, hiába ér rá jobban, akkor is itt nem az ő otthona készül, hanem az enyém (ill. mienk a párommal). Minden tanácsát szívesen meghallgatom, és aztán (párommal egyeztetve) én döntöm el, hogyan csináljuk, hogyan szervezzük.

Egyébként a sértődése alapján erős a gyanúm, hogy ha évek múlva is bármiben konfliktus lesz apukád és közted, a szemedre fogja hányni, hogy ő mennyit segített neked a házépítésben.

Úgyhogy már csak emiatt se kellett volna ennyire ráhagyni, hogy minden ő csináljon.

Egyáltalán nem baj, ha kiszáll a munkából, legalább magatok tudjátok kézbe venni a saját otthonotok építését. Mert ez így is volna rendjén.