Nem szeretném látogatni az apámat, anyukám nem akarja neki megmondani? Mit csináljak?
4 éves voltam, amikor elváltak, anyukám újra is házasodott. Emiatt vidékről Budapestre költöztünk kb a válás után rögtön. Eleinte 2 hetente mentem apához, amikor nem, néha eljött meglátogatni. Aztán ezek ritkultak, most minden hónap első hétvégéjén szoktam menni, péntek délutántól vasárnapig. De az az igazság, hogy nekem már ez is nyűg, nincs kedvem hozzá.
A régi, ottani barátnőimmel nem tartjuk a kapcsolatot. Semmit nem tudok ott csinálni, régen, kiskoromban is ilyen programjaink voltak, hogy kimentünk az erdőhöz sétálni, elvitt horgászni, én meg kicsiként is az a "csajos kislány" voltam, akinek ezek nem voltak jó programok. Most az van, hogy pénteken elmegyünk mindig ugyanarra a helyre vacsizni, este esetleg megnézünk egy filmet, másnap a nagyszüleimnél vagyok/vagyunk, vasárnap meg már készülök haza.
Kértem anyát, hogy beszéljen vele, hogy esetleg jöhetne ő Budapestre mondjuk szombatonként, elmehetnénk itt ebédelni, csinálnánk valamit, aztán ennyi. Ő nem akar vele beszélni, mert hogy nem hallgatja a hisztijét, beszéljem meg én vele. De gonosznak sem akarok tűnni, hogy azt mondom, itthon sokkal jobban szeretek lenni... Dehát valahol érthető, itt vannak anyáék, a barátom, barátnőim, a lehetőségek is mások azért.
16/L
Nekem is 4 évesen váltak el a szüleim, minden második hétvégét kellett apámnál tölteni. Kamaszkoromban nekem is sok volt, mert nekem is a hétvége volt a hétvége, barátokkal hosszabb programok, esti programok és hasonlók. Apánál meg még net sem volt, hogy valakivel beszélgetni tudjak, apával nem nagyon tudtam, mert kislánynak tartott és el voltunk idegenedve. Akkor megritkultak a látogatások, de havi 1 akkor is megmaradt, csak nem aludtam ott, hanem egy bő délutánra mentem. Neked is ennyit javaslok. Valószínű, hogy ahogy nősz fel, ismét közelebb fogsz kerülni apádhoz, ahogy én is, és jól elbeszélgettek havi egyszer pár órát, mint két felnőtt. Addig meg telefonozni egy kicsit ott is lehet. De lehetsz jobb is mint én voltam, és megpróbálhatsz mesélni neki az életedről, még a végén érdeklődve reagál, és kiderül, hogy nem is csak egy uncsi vén hülye. Ha nem tetszik a kaja, kérj a következő alkalomra valami egyszerűt, amit szeretsz.
Azért az nagyon gáz, hogy havonta egyszer sem akarsz ránézni (sőt a fő kérdésedből úgy tűnik, hogy soha), ha amúgy nem követett el ellened semmit. És az is, hogy nagyon megy a savazás, hogy ő milyen unalmas, de te anyádra akarod tolni, hogy közvetítse mit akarsz (az úgy kevésbé "gonosz", hogy "Zsuzsi mostmár nem akar járni, mert un téged"? Nem is értem, hogy képzelted el.), meg derogál felszállni egy vonatra, mert "nem szoktál". Nem is értem, hogy ez mit számít, meg Budapesten hogy furikázza mindig valaki a hátsódat. Kicsit árnyaltabb kritikát felé, és egy kis bármilyen kritikát magad felé is tegyél.
Mondd meg, hogy az egész hétvége már sok neked, mert otthon szokott lenni programod. Azzal ne gyere, hogy "azért jobb otthon, mert ott az anyukám" ő is ugyanolyan szülő.
"ő ezt nem engedi meg, nem hagyhatom el az országot az engedélye nélkül"
Ez baromság. Nincs ilyen, hogy az engedélye nélkül nem hagyhatod el az országot.
Nagyon más az életünk, életfelfogásunk. Nem igazán tudunk beszélgetni, mert szerinte mindent rosszul látok, én meg unom ezt hallgatni, ezért inkább nem is mondok semmit. Ők azok a kicsit "elmaradottabb" vidékiek, vagy hogy mondjam, hogy ne legyek sértő... Mi meg anyáékkal inkább olyan felsőközéposztály.
Lehet, hogy papíron ugyanolyan szülő, mint anya, de mindent anyának köszönhetek. Vele bármiről tudok beszélgetni, nem vagyok leugatva, hülyének nézve. Meghallgat, jól érezzük magunkat együtt, olyan programokat szervez, amiket én is élvezek, amiről tudja, hogy érdekelni fog. Apámnál régen is az volt a program, hogy kivitt magával horgászni két szendviccsel, aztán utána meg volt sértődve, meg panaszkodott mamáéknak, hogy nekem az miért nem volt jó és hogy hamarabb haza kellett velem indulni, mert hogy unatkoztam.
Most viccelsz? Azért mondja higy ő az apád mert tényleg ő az apád és ő látni akar téged mert a lánya vagy, és bármennyire furcsa is ez neked de valószínű szeret is teged. Elváltak és ezzel el is vesztett téged mert anyukád elkoltözött messzire. Csodálkozol hogy egyszer egy hónapban látni akar?
Normális reakció a szülő részéről higy kiakad ha a tini lánya le akarná cserélni a családnevét. Ha még 18 éves korod után is komolyan gondolod simán meg tudod tenni.
Feltételezem jól megy a sorod ha csak nagyon ritkán tömegközlekedsz. De apádnak k sok pénz a megnövekedett üzemanyagár, Bp-ről vidékre biztos nem kevés. Megbeszélhetnétek hogy ha elmenne érted az állomásra akkor nem kellene dupla annyit utaznod.
Az ajándék dolgot meg elképzeltem. Mész apádhoz és a nagyszülőkhöz karácsonyozni és 12 éven keresztül nem kapsz semmit...ezt én nem hiszem el.
Végül amit már mások is mondták az az hogy ideje felelősséget vállalni azokért amiket mondasz és teszel. Ezt neked kell személyesen megbeszelned apáddal. 16 éves vagy, már nem kell mindig anyukád szoknyája mögé bújnod.
"Ők azok a kicsit "elmaradottabb" vidékiek, vagy hogy mondjam, hogy ne legyek sértő... Mi meg anyáékkal inkább olyan felsőközéposztály."
Kérdező süt az írásodból a lenézés. Remélem majd egyszer észbekapsz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!