Mit kellene tennem olyan esetben, ha a párommal el szeretnénk költözni az anyóstól, de ő fél a veszekedéstől, illetve a jövőtől? Hogyan kellene az anyósnak megmondani, hogy menni akarunk, de nélküle.

Anyós eléggé sértődős fajta, régebben a saját lányával 1 évig nem állt szóba.

Arról volt szó, hogy átmenetileg, amíg nincs eladva a ház, hozzáköltözünk (közös konyha, fürdő, szobák, mint később kiderült, sehol nem lehet semmi csak az én felügyeletem, berendezkedésem szerint), aztán veszünk egy olyan házat, ahol van külön lakás mindkét családnak. (A páromé a ház, anyósé a haszonélvezet) Anyós viszont amióta ideköltöztünk nem mutat hajlandóságot a költözésre, még meg se hirdethetjük a házat. Most úgy döntöttünk, hogy veszünk egyet, az ő segítsége, illetve a házból befolyó összeg nélkül, viszont a párom fél közölni vele, nehogy összevesszenek ez miatt. + úgy gondolja, hogy ezután is mindent neki kell csinálnia a ház körül, így 2 házat kellene karban tartania.

Én mondtam neki, ha külön leszünk, akkor már a testvérének is ugyanúgy kellene jönni az anyjához segíteni, sőt. Mindig ő kapta a több segítséget viszonzatlanul, a párom viszont mindent megcsinált, anyós viszont ezt nem értékeli, hanem természetesnek veszi akkor is, ha külön vagyunk. Én úgy gondolom, hogy az anyjának el kellene engednie a fiát, hiszen már külön család vagyunk, van gyerek, kell a függetlenség. A párom viszont fél, hogy vele sem áll szóba akár évekig (kis dolgokért már most 1 heti duli-fuli van). Nem akar összeveszni vele, én viszont már nem bírom az állandó irányítását. Olyanokba szól bele, amibe még anyám sem, és felügyelet alatt akar tartani, mikor hová megyek, stb.