Szülők által okozott lelki traumákat akartam megbeszélni, de az anyám a felét letagadta. Hogy lehet ezen túl lépni?

Van egy vallásfanatikus, szörnyen bigott nagymamám, aki a vallást mindig a család elé helyezte, nem szektás, egyszerűen csak római katolikus keresztény, tökmindegy, mi a vallás, a szélsőségesség rossz, kártákony, nagymamámnak soha nem lett volna szabad szülni.

Próbáld feldolgozni, akár pszichológus segítségével, hogy a szüleidnek a hitük mindig a család előtt volt, tagadni fog, nem fogod ezt megváltoztatni, te magadban tedd helyre a dolgot, és éld úgy az életed, ahogyan te a leginkább önmagad lehetsz, a gyerekedet pedig szeresd úgy, ahogy neki a legjobb, ezzel teszed a legtöbbet.

Ezt nem fogod tudni vele megbeszélni sajnos. Ilyenkor ez a normális, hogy a szülő tagad, és később sem fog ez változni, csak nagyon ritka esetekben. Az, hogy próbálsz vele beszélni erről, és letagad mindent, tapasztalatom szerint csak még jobban felerősíti ezt a traumát.

Inkább keress fel egy jó pszichológust, aki segíteni tud neked abban, hogy túllépj ezen. Vagy ha nem olyan súlyos a lelki állapotod, akkor az is segíthet, ha keresel olyanokat, akik hasonló cipőben járnak, és beszélsz velük.

Tudom, más farkával könnyű a csalánt verni, de előbb pszichológust kellett volna felkeresni és ha már elkezdted a terápiát, leghamarabb azalatt szülni. Úgyhogy most már végképp keress fel valakit, különben valamilyen úton a családodon csattan(hat) az ostor, legfőképpen a gyerekeden. Lehet ez acting out, pl eszelős ordítozás formájában, verbális manipuláció, pl egy elég erős kritika után a gyermekednek azzal vágsz vissza, hogy bezzeg az XY ezt is jobban tudja, ZX jobban értékeli, stb. És ezek társaitól is van, aki jobb esetben később mérsékeli a kapcsolatot a szüleivel, valaki meg is szakítja, ha ezek kombinációja napi szintű.

Ha gondolod, keress fel privátban, tudok pszichológust ajánlani, aki rendel online.

A szüleidre meg kár energiát pazarolni, mert a szektatagok menthetetlenül elmeroggyantak, ahogy az ábra is mutatja szüleidnél. És a Jehova Tanúi egy szekta, tetszik nem tetszik. Szerintem a gyereked azzal jár a legjobban, ha soha meg nem ismeri az anyai nagyszülei-remélem, annyi pici józan paraszti eszed volt, hogy nem tetted-.

Pszichológusok is azt mondják, hogy a _mentálisan egészséges_ ember felnőttkorában már ne mutogasson a szüleire, dolgozza fel magának. Ennek két oka van:

1. Anyádat úgysem fogod utólag megváltoztatni.

2. A te érdeked, hogy feldolgozd a dolgaid, mert a te életed lesz jobb tőle.

Az a legértelmetlenebb (és a leggyerekesebb), ha egy felnőtt ember bármiért mást okol, játssza az áldozatot és csak megmagyarázni akarja, miért mi baja van, ahelyett, hogy tudomásul venné a dolgokat és inkább a jövőbe tekintve a megoldást keresné.

A szülők marcsak ilyenek...

Nekem a gyerekkorom verte végig nevelőapám. Nem volt olyan hét, hogy ne vert volna (ok nélkül), vagy épp ne lett volna rajtam lilafolt.

Sehova nem mehettem, mindenből kimaradtam

Barátom sem lehetett, mert nekem nem az a dolgom, hogy fiúzzak.

Azt érték el, hogy 23 évesen, az első barátommal 1 hónap ismerettség után leléptem. Ennek 6 éve (azóta a férjem, gyerekeink is vannak)

Pszichológushoz járok a mai napig. Semmi önbizalmam, önértékelési problémák, testképzavar. Megfelelési kényszer. Illetve félek a saját férjemtől minden veszekedésnél, nehogy megüssön.

Anyám és nevelőapám szerint túl sok időm van gondolkodni, semmi bajom. A gyerekkoromnak (vagyis a verések tengerének) köszönhetem, hogy ott tartok, ahol...

Először is gratulálok, hogy nem mentél ebben jobban tönkre és hogy le léptél időben!!! Bár az is lehet, hogy ez szerencse, nem nyomorítottak meg annyira, hogy erre ne lettél volna képes. De mindenképp jó, hogy elköltöztél!

Nálunk úgy volt a karácsony, hogy az anyám gyűlölte a szüleit, úgyhogy úgy "levegő visszatartva" ültük végig a karácsonyt, aztán mindenki ment vissza a szobájába.

A traumákat vele nem tudod megbeszélni sztem. Neki muszáj védeni az akkori döntését, különben el kéne számolnia a lelkiismeretével. Sok beteg lélek bármilyen jó dolgot/szép eszmét fel tud használni, hogy másokat kínozzon.

Én most egy emdr terápiára járok, az direkt trauma feldolgozásra van. Egyelőre jónak tűnik, de még az elején vagyok. Könyv róla: Shapiro: Győzd le a múltad!

49f

Hinni vagy nem hinni, lényegtelen egy olyan kérdésben,hogy miért kellett pl falhoz vágni a tortát vagy a pazarlást nem tartották bűnnek? Ha már megvették a nagyszülei, mért nem ehette volna meg az szegény gyerek,sajnálták tőle?!Meg inkább egyedül hagyták rettegni a gyereket, minthogy a nagypapit beengedték volna...gyalázat!

Kedves kérdező. Azt ajánlom,hogy mérlegeld milyenek most a szüleid változtak-e?! Ha igen,akkor próbáld elengedni a múltat,nélkülük és kezd velük tiszta lappal. Ha még mindig vannak fura dolgaik és bele akarnak szólni te hogyan éled az életed akkor tartsd magad távol tőlük és a gyerekeid is!