Most mégis mit csináljak?
Bocsánat mindenkitől ha hosszú lesz, a lényeg, hogy 13 éves koromban anyukám úgy döntött, hogy lelép az életemből, egy másik férfihez, akinek voltak gyerekei is, és onnantól fogva egyáltalán nem tartotta velem a kapcsolatot, sosem keresett, az Ő részéről a nagyszülőkkel tartottam a kapcsolatot, majd miután a mamám és a papám elhunytak, az ingatlant amiben éltek a mostohagyerekeire iratta.
Engem ez egyáltalán nem érdekelt, mivel akkorra már 10+ éve nem beszéltem egyáltalán anyukámmal semmilyen formában, és azon voltam, hogy eltudjak költözni otthonról, mert untam, hogy faterom minden dolgomról tudni akart, ha elmegyek, hova megyek, kivel találkozom, meddig leszek, ott mit csinálok, miért nem csinálom ezt, miért nem csinálom azt, az volt az érzésem, mintha még mindig egy 13 éves tininek nézne, akinek minden lépéséről be kell számolnia, és úgy éreztem, hogy 23 éves felnőtt férfiként nekem nem kell beszámolnom arról, hogy kivel találkozom és mit csinálunk.
Szóval ezek után elköltöztem egy másik városba, ahol felkeresett hírtelen anyukám telefonon, mintha misem történt volna. Mivel nekem semmi kedvem nincs hozzá, és nem akarok már vele semmilyen kapcsolatot soha, hangozzon ez bármilyen kegyetlennek, ezért leraktam a telefont.
Ezek után pár napra egyik nap megjelent az ajtóm előtt, elzavartam, és mivel onnantól még hívogatott különböző telefonszámokról, megváltoztattam a telefonszámom.
Mint kiderült faterom adta meg neki a címem és a telefonszámom, pedig direkt kértem rá, hogy ne tegye, mivel nem vagyok anyukámra kíváncsi.
Ezek után elkezdett a megváltoztatott számomon is hívogatni anyukám, amit szintén faterom adott meg neki.
És most már nagyon elegem van, elegem van abból, hogy nem tudok megszabadulni anyukámtól, amikor Ő volt az aki elhagyott amikor szükségem lett volna rá, és elegem van abból, hogy apukám nem tiszteli a kérésemet és még mindig úgy gondolja, hogy joga van beleszólni az életembe.
Egyszerűen elegem van már, hogy nem tudok végre békére lelni, arra is gondoltam már, hogy mindent hátrahagyva kiköltözöm külföldre, mivel van olyan szakmai tapasztalatom, és nyelvismeretem illetve félretett pénzem, amiből erre lehetőségem lenne, és mindent hátrahagyok, és felépítem nulláról az életemet.
válasza:28 vagyok:)
Szerintem felesleges.. A kérdező lelki világát eléggé felzaklatná, vagy felcseszné inkább magát azon, ha az a nő elkezdene nyavalyogni/könyörögni. Ha ezen kívül jól érzi magát a kérdező, azaz dolgozik, külön él, azt csinálja ami érdekli őt, akkor miért kell a lelki világát felkavarni? Szegény 10 évvel ezelőtt megszenvedte már ezt és kitudja mennyi idő volt neki feldolgozni ezt.
válasza: válasza:1el egyetértek :)
A külföld egyébként jó ötlet
válasza:Én megértem a kérdezőt
Esetleg az oka érdekelne mit válaszolna miért hagyott el.
De egyébként engem sem érdekelne már maga az ember és nem akarnék vele beszélni többet. Mivel mint írtad ő sem volt ott soha neked
Megváltoztatom a telefonszámomat majd megint, anyukámnak már többször is mondtam, hogy ne keressen, illetve apukámnak is, hogy ne adja ki a telefonszámomat, de valamiért még mindig abban a hitben él, hogy beleszólhat a dolgaimba, nem szívesen titkolnám el előle is a telefonszámomat, mert azon kevés rokonjaim egyike, akik legalább mellettem voltak.
Anyukámat nem szeretném feljelenteni, nekem bőven elég, ha békénhagy.
Egyébként nem teljesen igaz az, hogy nem akart magával vinni, magával akart vinni, viszont én nem akartam apukámat egyedül hagyni, mert őt is szerettem, ahogyan anyukámat is szerettem 13 évesen amikor ilyen döntés elé állított, én akkor is mondtam neki, hogy én nem akarok elköltözni és magára hagyni apukámat, de azt se akarom, hogy Őt ne lássam többé, viszont ennek ellenére ez volt az utolsó, hogy beszéltünk, tisztán emlékszem minden pillanatra.
válasza:Ezek szerint megsértődött, amiért nem őt választottad, ezért nem keresett utána.
Mondjuk fura, hogy az egója fontosabb, mint a saját gyereke.
válasza:kedves kérdező!
Az lehet, hogy anyud döntés elé állított, de akkor sem okés az, hogy nem a te érdekeid nézte..Egy gyermeknek fontos, hogy mellette legyenek támogató szülei. Ha el is költözött, miért nem keresett téged? Megtehette volna. Akár náluk lettél volna pár óráig, akár elmentetek volna kirándulni, de nem tette meg. Nyilván egy gyerek -ha válásról van szó- nem szeretné azt, hogy valamelyik szülője eltűnjön az életéből, ez teljesen természetes. Mint ahogy az sem, hogy nem szerettél volna kilépni a megszokott életedből azért, mert anyudnak egy másik férfi lépett az életébe. De ez akkor sem jogosítja fel bármelyik szülőt sem, hogy egytől egyig minden egyes lehetőséget kizárjon a kapcsolattartás során.
A te szíved joga, hogy hogyan cselekszel, tedd azt ami jól esik és én csak annyit szeretnék mondani, hogyha esetleg beszélgetni szeretnél akkor pl velem is beszélgethetsz erről (is) :)
válasza: válasza:Hmm... olvasva a hozzászólásokat, kicsit meg vagyok döbbenve. Eléggé érdekelne, hogy aki totál elítéli az anyát, az sosem hozott hibás döntést? Sosem bánt meg semmit? Az ilyen kommentelőknek vajon hány gyereke van?
Ha valakinek elcsavarná a fejét a szerelem, és 10 évig az anyja felé sem nézne, de utána beszélni akarna vele, akkor anyaként tényleg nem akarnád többet látni a gyereked? Csak azért, mert egyszer hozott egy hibás döntést?
A százalékos értékelések alapján csak az a komment hasznos, amiben azt támogatják, hogy a posztoló valóban hagyja maga mögött az anyját, és sz.rjon rá.
Sokkal jobb lenne a világ, ha nem mindenki csak a saját (vélt, vagy valós) igazát szajkózná, hanem egy-egy szituációt több szemszögből is megvizsgálna.
Egyébként attól, hogy valaki nem ért egyet a posztolóval, vagy a kommentelők többségével, még írhat olyan hozzászólást, amit érdemes megfontolni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!