Hogy értessem meg anyuval, hogy én nem az ő elvei/elvárásai alapján "keresek" párt? N
Az én "jövőbeli párommal" kapcsolatos elvárásait néhányévente időszakosan a tudtomra adja. Ez onnan indult, hogy első alkalomnál ez az elvárás-listáján az volt, hogy ne legyen se piercingje, se tetoválása, se extrém haja, ne legyen külföldi, aztán ez leredukálódott arra, hogy ne legyen raszta haja, ne legyen külföldi, majd ebből lett az, hogy mindegy, csak ne legyen külföldi, jelenleg ott tart, hogy mindegy, csak férfi legyen. És ahogy egyre idősebb vagyok egyre sűrűbben emlegeti, hogy milyen párt képzel el mellettem, szerintem azért, mert minél idősebb vagyok annál biztosabb benne, hogy én a saját nememhez vonzódom (ami így nem igaz, mert biszex vagyok, de ezt nem mondtam neki), mondván, hogy nem tud arról, hogy lett volna valakim, vagy legalább tetszett volna valaki(nem is szoktunk ilyenekről beszélni).
És kicsit ez engem bosszant. Kezdve azzal, hogy az összes valaha volt elvárása azon alapszik, hogy külsőség, hogy őt ne szólják meg az én párom miatt, semmi olyan nincs ezekbe, ami tényleges aggódás lenne értem... Másfelől közelítve egyrészt nem gondolom, hogy a huszas éveim legelején el lennék késve. Másrészt alapból én nem ragaszkodom ahhoz, hogy mindenáron kell párkapcsolat, anyám meg úgy van vele, hogy kell, hogy legyen kivel gyereket csinálni, és akkor öregen nem marad magára az ember. (Ahogy ő és apám kapcsolatát elnézem, szerintem én is így "keletkeztem") Meg ne várja már, hogy én az ő elvárásai alapján keressek párt, pláne ha ez a nagy elvárás annyi, hogy a másik félnek legyen pénisze. Nekem ennél azért kicsivel több igényem van, még akkor is, ha eltekintünk attól, hogy a nőkhöz is vonzódom. Én alapból nem feltétlenül szeretnék párkapcsolatot, ha összejön, akkor tök jó, ha meg nem, akkor nem jövök össze valakivel, hogy mindegy, legalább gyerekem még lehet tőle. Megvannak a magam nagyon nehezen megvalósítható és aránytalanul nagy céljaim, meg az ezekig vezető kisebb céljaim, ha emellett nem lesz családom, párkapcsolatom, és a céljaimnak akár a negyede sikerül az életemben szerintem én akkor is teljesen rendben leszek.
Ehhez képest meg minimum havi egyszer előjön anyám azzal, hogy legyen már párom, teljesen mindegy, hogy milyen, csak férfi legyen...
#4 Na megjelent a homofób válasz is... Gondolom a melegek örökbefogadása-ellenes megnyilvánulása akart ez lenni. Megsúgom, örökbefogadáskor nem a megfelelő, vérszerinti hetero szülőktől szokás elvenni a gyereket, akárki is az örökbefogadó....
Mellesleg nem értelmezted, hogy mit írtam. Lebutítva annyi, hogy számomra semleges ez az egész párkapcsolat -családalapítás téma. Ha lesz bármi is, akkor nagyon király, ha nem akkor az is. Szimplán nincs benne a céljaim között egyik sem. Ezt nem írtam, de az már más kérdés, hogy a gyerek függetlenül attól, hogy lesz-e párom, ha lesz, akkor annak a nemétől függetlenül inkább afelé hajlok, hogy nem szeretnék gyereket.
"Nem tudom hogy lehet nem foglalkozni azzal"
. Nem reagálsz, ha mégis, annyit, hogy "jó", vagy "majd meglátjuk". Ha meg elkezd ordibálni, megkred, hogy ne ordibáljon.
A leírtak alapján nem normális anyád viselkedése (ld. ordítás), akkor hogyan szeretnéd ő racionálisan meggyőzni?
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!