Anyu miért problémázik ezen annyira? Én csak úgy érzem, hogy ezt nem szívesen osztanám meg vele…

Volt egy lány akivel jóban voltam, igazából barátok voltunk, vagyis azt hittem. És egyszer volt egy rosszabb pillanatom és túl őszinte voltam vele. Másnap már az egész évfolyamom tudott mindent, amit akkor én elmondtam neki, mert van másik néhány, főleg srác barátja az évfolyamomból, pedig másik suliba jár. A szekrényemet összefirkálták gúnyolódó dolgokkal, amit nekem kellett lemosni suli után. Amióta ez megtörtént anyu folyton kérdezgeti, hogy mi van, miért nem jön át, miért nem beszélünk. Én mondtam neki, hogy már nem vagyunk jóban, de bárki felnőttnek, vagy amúgy is bárkinek elmondani a kiderült félelmeimet nagyon megalázó, és már így is kb 50-60 emberrel biztosan többen tudják, mint ahogyan azt kellene. De anyu mindig mondja, hogy ez biztosan helyrehozható, és az érettségi évében amúgy is fontosak a barátok, mert akkor gimi után nem maradok egyedül. De nekem van két nagyon jó barátnőm, és még pár másik, nekem ez a társaság elég. Én a többieket érdeklő témákhoz úgysem tudok érdemben hozzászólni… 17L