Miért problémázik anyu, hogy "felesleges dologgal" töltöm a szabadidőm egy részét?18l
Szóval amióta online oktatás van több időm van a kolis kötelezettségek és utazás nélkül, így több időm van. Már egy pár éve játszottam egy online stratégiai játékkal, de volt pár év kihagyásom, viszont nyár vége felé újrakezdtem. És egyébként nem is ezzel van a baja a anyunak. (És nem is a házimunkával vagy a tanulássommal.)
Viszont ez egy olyan játék, amiben csapatban van az ember, így egy csomó új ismerősöm van mindenféle korosztályból (12-től 50-ig), de még ez sem akkora probléma. Megismertem egy srácot, aki 14 éves, és tök jóba lettünk, igazából elég sűrűn beszélünk. Ő most nyolcadikos. És hát itt ez a vírus, ami miatt sokkal több időre írják ki az embert a suliból egy sima megfázás miatt is, sokat hiányoznak a tanárok is, néha becsúszik egy kis ideiglenes digitális oktatás általánosban is. És a haveroméknál is az van, azzal a kiegészítéssel, hogy attól független a számonkérések ugyan úgy mennek, mintha minden remek lenne. És hát neki ez így nem megy annyira a tárgyak egy része mint egyébként. Néha szóba kerültek a sulis problémák, néha poénkodtunk azon, hogy még a végén online felzárkóztatót fogok neki tartani. Aztán úgy valahogy eljutottunk oda, hogy felajánlottam, hogy ha kell segítség, akkor segítek bármiben (kivéve fizika, kémia), így néha van amikor kifejezetten azért beszélünk videóhívásban, hogy segítek valamiben, próbálom elmagyarázni. Szerintem ez így tök jó mind a kettőnknek, neki segít a tanulásban, én ismétlem a régebbi anyagokat ezzel is, meg amúgy is gondolkodom azon, hogy a jövőben tanár szeretnék lenni.
Viszont anyukám néha megjegyezéseket tesz, ha hall valamit egy hívásból. Kb olyanokat, hogy "már megint órát tartottál, vagy mi?", illetve szóvá teszi, hogy nem érti miért pocséklom ilyenekre az időmet. És megfordult a fejemben, hogy talán nem akarja, hogy tanár legyek akár, de pl ezzel kapcsolatosan, valahányszor szóba került mindig teljesen pozitívan és támogatóan reagált. Tehát nem értem miért zavarja, hogy segítek valaki másnak. Ha meg megkérdezem mi a baja, akkor az a válasz, hogy semmi...
Szóval szerintetek mi lehet a baja? Miért kell megjegyezéseket tennie?
Az én anyám is hasonló mentalitású. Én általában azzal töltöm a napjaimat, hogy tanulok a biosz emeltre mert nem sokára érettségi és le vagyok maradva. Viszont nincs olyan nap amikor anyám ne cseszne le, hogy megint semmi hasznos dolgot nem csináltam egész nap. Hiába mondtam, hogy a tanulmányaimmal foglalkoztam, ő ezt nem tudja elhinni, hogy ezzel megy el 8 óra hossza. Elvárja, hogy mindig többet és hasznosabbat csináljak, de hiába csinálok többet, mert az a "több & hasznos" ugyanolyan messze lesz minden leendő alkalommal.
Arra tudok gondolni, hogy általában az anyák főznek, takarítanak, mosnak, vasalnak és ezt tartják a leghasznosabb elfoglaltságnak amivel kitölthetik a szabadidejüket és elvárják, hogy mindezt teljesítsük ha már suliban nem vagyunk, tanulás pedig másodlagos és ráérünk utána is. (Na meg egy anya rutinosabb, fele annyi idő alatt elvégzi a házimunkákat mint mondjuk én :D)
Kicsit olyan ez, mint a suliban a tanárok, hogy minden egyes tanárnak a saját tantárgya a legfontosabb, leghasznosabb, a többi pedig mellékes...
Nekem az online oktatástól függetlenül is relatíve unalmas életem van. Hogy miért, azt most nem fejteném ki.
Nagyon sokat rágódtam azon, hogy "nem csinálok semmit" egész nap, hanem csak tanulok/dolgozom stb...
Aztán rájöttem, hogy felesleges ezen agyalni (szerintem), mert nem lehet minden nap akciófilmbe illően izgalmas, eseménydús. Ha éppen pihenni, kockulni van alkalmad, vagy a haveroddal beszélgetni szeretnél, csináld azt.
Különben, mégis mit kritizálna anyukád? Gondolom tanulsz te is, a kötelességeid teljesíted. A szabadidődben meg azt csinálsz, amit akarsz.
20F
Én mondjuk BÜSZKE lennék a gyerekemre, amiért segíteni próbál másoknak a tanulásban, nem cikizném emiatt, de hát mások vagyunk.
Egyébként ez a "semmi" egy tipikus a "fzom kivan, hogy már megint ezt csinálja, de annyi gerincem nincs, hogy bevalljam neki" - sunyítás.
Szrd le, mit gondol, anyukád, mert nem vitapartner. Aki passzív-agresszív "semmizik", ahelyett, hogy vállalná a konfiktust, azzal nem kell foglalkozni.
Nekem mostohám volt ilyen. Láttad rajta, hogy felrobban, de ha kérdezted, "semmi baj".
Oké, akkor főj a levedben - erre nem lehet mit mondani.
vasárnapi anyaszidós kérdés...
Aztán lemegy délben a konyhába, és örömmel befalja a kívánsága alapján megfőzött ebédet...
Pffff....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!