Mit tegyek, ha anyám megsértett és leordítanám legszívesebben a fejét?

Ha az én kölyköm lennél és így beszélnél rólam, hogy "leordítanám a fejét", biztos, hogy mehetnél az intézetbe.

Azoknak a gyenge jellemeknek meg, akiknek a gyerek parancsol: a szeretetnek kölcsönösnek kell lennie. Plusz még a szülői tekintélyt is tisztelni kell.

Azért van van annyi életképtelen selejt mert a jellemgyenge szülők nem tanítják meg a kölykeiknek, hogy mi a tisztelet. Ezért állják meg a helyüket egy munkahelyen, ezért nem jönnek ki senkivel, ezért lesznek incellek/kurvåk.

#15

Ha az én qrva anyám lennél, és ezek után még te pattognál nekem, úgy el vernélek, hogy a kórházban kötnél ki. A szülői tekintélyt nem kell tisztelni. Azt ki kell érdemelnie a szülőnek. Hozzászólásod alapján pedig világos, hogy a magadfajtáknak semmilyen tisztelet jár.

Valahol igazad van, de túl idegbetegen fejezed ki magad. Én is voltam ilyen, belőlem is az a frusztráltság hozta ki, hogy dedósnak kezeltek, és hiába mondtam simán, hogy valamit nem szeretnék/nem tetszik, elengedték a fülük mellett. Mint ahogy neked is azt, hogy kinőttél már a rajzfilmfigurás cuccokból.

Akik azon az áldozaton lovagolnak, hogy az anya megvette a pénzéből a ruhát, azok mit gondolnak, mibe került volna hercegnős póló helyett valami egyszínűt leakasztani, vagy a cicás zokni helyett a szürkéért nyúlni? Vagy egyszínű zokni csak a Gucciban van? Mert én a kínaiban is százával találtam, olcsó volt.

Viszont arra rájöttem, hogy amikor egyszerűen mondtam a dolgokat, akkor sem voltam igazán kedves, mert csak odavetettem, hogy "nem kell", "nem tetszenek az ilyenek". Ehelyett sokkal jobb, ha előkaparsz magadból valami buddhai derűt, és elnéző szeretettel mondod, mikor meglátod a zoknikat, hogy "cicás? *elnéző mosoly* Jaj. *még szélesebb mosoly, kedves hang* Tudom, hogy vannak akik felnőttként is ilyeneket hordanak, de bocs, nekem nem az ízlésem, én úgy érzem magam benne, mintha ovisnak öltöztem volna. Jobb szeretem, ha nincsenek cicukák meg hasonlók a zoknimon :). Nem lehetne máskor sima szürkét? Vagy feketét? Légyszi."

Jobban szoktak hallgatni az ilyesmire. Megenyhülnek a kedvességtől.