Hogyan reagálnátok egy ilyen váratlan szituációra? 😕 (kicsit hosszú lesz, L/22)
Egyik este a családommal összeültünk egy másik családdal. Tökjól éreztük magunkat, mindenki elvolt. Ott volt még egy pasi is, aki a másik család jóbarátja volt, olyan 30 feletti. Én vele nagyon jól el tudtam beszélgetni. Tudni kell rólam, hogy én jó emberismerő vagyok, nem állok szóba akárkivel, és tudom mikor mit csinálok. Tényleg ilyen tök laza volt a srác is, és át akartunk menni egy kicsit hozzá, mert amúgy is mondta, megmutatja a házát, és ott, ahol voltunk, untuk magunkat. Egyébként ez egy kis faluban volt, két kertesház egymással szomszédok. Átmentünk, nem történt semmi rossz. Beszélgettünk, zenét hallgatunk, talán két pohár bort, ha megittunk. Én tudtam, hogy ő füvezik is, de tudom, hogy akaratom ellenére úgysem adott volna, nem is fogadtam volna el.
Aztán egy idő után hívott anyum, hogy hol vagyok, bár tudhatták, hogy a srácnál. Elárulom, az az én hibám volt, hogy nem szóltam, elmegyek, és utána nem is vettem fel a telefont, azért mert egyszer az életben én is jól éreztem magam valakivel, és elegem volt abból, hogy engem huszonévesen, felnőtt emberként mindenhonnan hazarángatnak. Apum is tudta, hogy a srác füvezik, de apum már akkor este teljesen be volt rúgva. Átjött, és mivel én mondtam, hogy még nem akarok velük hazamenni (mert hát ugye ezt már azért eldönthetném, nem?), hirtelen lekevert egy nagy pofont a srácnak, és azt üvöltötte, hogy mit adott be nekem, majd engem azonnal hazaküldött. Bizonyára féltet, csak egy kicsit túltolta. Pedig az égvilágon semmi bajom nem volt. Végül haza is mentem, mert jobbnak láttam így, de a sráctól igyekeztem minél többször bocsánatot kérni, ezért a kellemetlenségért. Ő meg próbálta megnyugtatni apumat, hogy semmi gond.
Felmenni hozzá még egyszer nem merek, nehogy megint balhé legyen, és ha írok neki, nem válaszol (bár ő ilyen hóbortos srác, lehet hogy amúgy nagyon nem is szokott senkinek). Annyira sajnálom szegényt, nagyon nem érdemelte meg azt a pofont. Hogy nem tudjuk ezt megbeszélni, vagy az sem biztos, hogy egyáltalán látni akar-e még engem valaha, engem nagyon zavar. Ha ti kerülnétek egy ilyen szituációba, mit tennétek bárkinek a helyében? Most hagyjuk azt, hogy a srác füvezik, az ő dolga, és tényleg szóba sem került semmi ilyesmi. Csak azt éreztem, hogy végre találtam egy lelkitársat, és most félek attól, hogy elveszítem.
Bocsánat, ha kissé zavaros lehet a sztori, ezt jobban nem tudom elmesélni.
válasza:"tudni kell rólam, hogy jó emberismerő vagyok, nem állok szóba akárkivel"
De azért a drogos csávó még belefér 🤣🤣🤣
válasza:Nem olvastam végig az eddigi 75 választ vagy esetleges kommentjeidet, csak a nyitókérdés kifejtését.
Ha a szüleiddel együtt vagy, akkor szólnod kéne, hogy te most elmész valakivel máshova. Ha meg mégsem szólsz, akkor a minimum minimuma, hogy utána fölveszed a telefont, ha aggódó szüleid keresnek. Ez független attól, hogy hány éves vagy: ha mondjuk a tesómmal lennék egy társaságban és ő menne el így, akkor is elvárnám tőle úgy, hogy mindketten 50 év körüli családos férfiak vagyunk.
Ugyanakkor apukád reakciója nagyon csúnya volt: tettleg bántalmazott egy másik felnőtt embert, aki jóbarátja volt a másik családnak. Nos, szerintem innen ezzel a családdal is meg fog romlani a viszony, mert én se lennék jóba olyannal, aki bántalmazza a jóbarátomat.
Az egy másik kérdés, hogy füvezős emberrel nem barátkoznék.
Ahogy olvasom, alighanem a szüleid nagyon nem akarnak még felnőtt-számba venni, amit a lehető legrosszabbul, kamaszos dacoskodással, "csakazértsem szólok" viselkedéssel reagálsz le.
Költözz külön a szüleidtől, kezdd el élni a saját életedet, és majd lassan a helyére kerül ez a szüleid fejében is, meg a tiédben is.
válasza: válasza:Öhm... a srác helyében én feljelentettem volna apádat, többek között birtokháborításért és szándékosan elkövetett testi sértésért.
Ennyi, ezek után pedig a büdös életbe nem akarnálak titeket látni.
válasza:Jó, hát hogy ha akartam volna, eljöhettem volna simán - persze... naiv kislány vagy. A pofon nem volt jogos, de semmit nem tudsz az életről.
Eljöhettél volna - mondod te. Valójában majd ő eldönti!, hogy elenged-e. Férfi, erősebb, szóval akaratod ellenére is ott tarthat.
válasza:El, persze, senki nem tiltja. De ha a fizetésemből akarok elköltözni, főleg egy faluból, akkor ahhoz kell még egy jó pár év. Ha már a faluról van szó, én egy 1000fős faluban nőttem fel , 21évesen elköltöztem albérletbe. Igaz 25kmre a falutól, de a városban dolgoztam ès gondoltam jobb ha nem ingázok 3műszakban. Te azt mondod neked évek kellenek ,hogy elköltözz. Nem értem,vagy csak nekem más a felfogásom. Sőt már 30éves vagyok,most sikerúlt saját házat vennem és teljes önerőből úgy hogy mimdent mi csináltunk felújítani.
Kérdező egy a lényeg hogy lehetsz akárhány éves te mindig a szüleid gyereke maradsz ,50éves korodban is aggódji fovnak érted. De ezt majd akkor érted meg ha lesz sajá gyereked.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!