Hogyan reagálnátok egy ilyen váratlan szituációra? 😕 (kicsit hosszú lesz, L/22)
Egyik este a családommal összeültünk egy másik családdal. Tökjól éreztük magunkat, mindenki elvolt. Ott volt még egy pasi is, aki a másik család jóbarátja volt, olyan 30 feletti. Én vele nagyon jól el tudtam beszélgetni. Tudni kell rólam, hogy én jó emberismerő vagyok, nem állok szóba akárkivel, és tudom mikor mit csinálok. Tényleg ilyen tök laza volt a srác is, és át akartunk menni egy kicsit hozzá, mert amúgy is mondta, megmutatja a házát, és ott, ahol voltunk, untuk magunkat. Egyébként ez egy kis faluban volt, két kertesház egymással szomszédok. Átmentünk, nem történt semmi rossz. Beszélgettünk, zenét hallgatunk, talán két pohár bort, ha megittunk. Én tudtam, hogy ő füvezik is, de tudom, hogy akaratom ellenére úgysem adott volna, nem is fogadtam volna el.
Aztán egy idő után hívott anyum, hogy hol vagyok, bár tudhatták, hogy a srácnál. Elárulom, az az én hibám volt, hogy nem szóltam, elmegyek, és utána nem is vettem fel a telefont, azért mert egyszer az életben én is jól éreztem magam valakivel, és elegem volt abból, hogy engem huszonévesen, felnőtt emberként mindenhonnan hazarángatnak. Apum is tudta, hogy a srác füvezik, de apum már akkor este teljesen be volt rúgva. Átjött, és mivel én mondtam, hogy még nem akarok velük hazamenni (mert hát ugye ezt már azért eldönthetném, nem?), hirtelen lekevert egy nagy pofont a srácnak, és azt üvöltötte, hogy mit adott be nekem, majd engem azonnal hazaküldött. Bizonyára féltet, csak egy kicsit túltolta. Pedig az égvilágon semmi bajom nem volt. Végül haza is mentem, mert jobbnak láttam így, de a sráctól igyekeztem minél többször bocsánatot kérni, ezért a kellemetlenségért. Ő meg próbálta megnyugtatni apumat, hogy semmi gond.
Felmenni hozzá még egyszer nem merek, nehogy megint balhé legyen, és ha írok neki, nem válaszol (bár ő ilyen hóbortos srác, lehet hogy amúgy nagyon nem is szokott senkinek). Annyira sajnálom szegényt, nagyon nem érdemelte meg azt a pofont. Hogy nem tudjuk ezt megbeszélni, vagy az sem biztos, hogy egyáltalán látni akar-e még engem valaha, engem nagyon zavar. Ha ti kerülnétek egy ilyen szituációba, mit tennétek bárkinek a helyében? Most hagyjuk azt, hogy a srác füvezik, az ő dolga, és tényleg szóba sem került semmi ilyesmi. Csak azt éreztem, hogy végre találtam egy lelkitársat, és most félek attól, hogy elveszítem.
Bocsánat, ha kissé zavaros lehet a sztori, ezt jobban nem tudom elmesélni.
válasza:"hogy én jó emberismerő vagyok"
Ha olyan jo emberismero vagy es a sajat apadat nem ismerted hogy pofont fog adni neki. Nem inkabb egy kisgyerek vagy 22 eves borben raadasul bekepzelt.
válasza:Jó emberismerő vagy... Csak éppen magadat nem ismered. Nem tudsz konfliktust kezelni, és nem húztál határokat. Remek terápiák vannak erre, hogy megtanuld. Plusz minden szituáció egyéni. Nincs ilyen, hogy mit csinálnánk a helyedben. Nem vagyunk.
Nincs önismereted magyarul mondva. Én 36 évesen kezdtem el. Vannak bajok nálam is. Amin csak én tudok változtatni.
válasza:Hát lehet, hogy 22 éves vagy, de ha komolyan elmész egy majd 10 évvel idősebb drogos faszi házába kb 5 perc ismertség után, akkor megértem, hogy apád gyerekként kezel. Ráadásul egyetlen szó nélkül léptél le. Ez a házigazdákkal szemben is bunkóság. A csak azért se veszem fel a telefont, meg egyenesen dedó szint.
Ha azt akarod, hogy apádék felelősségteljes felnőttként kezeljenek, akkor viselkedj úgy.
válasza:Egyébként nem vagyunk elmebetegek 😅, csak mivel apám egyetlen lánya vagyok, nyilván féltet. Arra viszont nem számította, hogy így kiakad majd, mivel semmi bajom nem volt.
4. Ezt azért írtam, hogy ne azt gondold, bármilyen drogos csövessel barátkozom.
5. Nem a mi szomszédunk, hanem a másik család szomszédja, akiknél voltunk.
7. Jó, hát családi barátok, nem is volt muszáj elmennem, csak hát mentem, mert miért ne alapon. Nem is akartam vele randizni, csak jól éreztük magunkat együtt.
10. A kettőnek mi köze egymáshoz? Nem gondolom, hogy 22 évesen már rögtön meg kéne találnom a tökéletes szerelmet.
válasza:Értem, hogy 22 éves vagy már, csak úgy is kellene viselkedni.
Ennek a "kapcsolatnak" lőtted, ha nem akarod, hogy mások hátránnyal indítsanak a szüleidnél a jövőben, akkor ne arra használd őket, hogy eljátszd feleslegesen a "végre élni akarok", elnyomott kislány szerepét.
11. Apám általában nem ilyen. Egyébként egy nagyon barátságos, humoros ember. Még előtte tökjól el is beszélgettek, de ugye alkohollal a fejében már kicsit elszaladt vele a ló.
13. Nem tudok konfliktust kezelni? A pofon után úgy fogtam le az apámat, hogy közben attól féltem, engem is megüt majd.
14. Sokkal régebbről ismerem, mivel tudtam, hogy füvezik, csak most tudtunk úgy igazán beszélgetni.
És nem igaz, hogy nincs ömismeretem, mert akkor nem látnám be, hogy én hol hibáztam. Sőt, nem is tereltem senkire a felelősséget. Csak azt nem tudom, mit gondolhat ezek után rólam a srác.
válasza:"A másik dolog, hogy volt már olyan, hogy kimaradtam esténként, későn jöttem haza, azt sem tudták, kivel vagyok, mégis jól voltam, és nem volt belőle semmi gond."
. Ehhez képest korábban: "egyszer az életben én is jól éreztem magam valakivel, és elegem volt abból, hogy engem huszonévesen, felnőtt emberként mindenhonnan hazarángatnak"
Döntsük mán el...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!