Miért hazudik rólam az Édesanyám, miért fog rám olyan dolgokat, amiket nem mondtam?

Az enyém dettó ugyanez.

Néha felbosszant, néha kiakaszt, néha próbálom megfejteni ezt a viselkedést, teljesen sikertelenül.

Legtöbbször az vált be, hogy odaszólok viccesen, hogy anyu, miért kamuzol? Vagy valami egyszerű módon rápirítok. Ő úgy csinál mintha megsértődne, én meg megmagyarázom, hogy ez milyen hülye szitu.

Ezen többnyire jót nevetünk, aztán megismétlődik százhuszonhetedik alkalommal is.

Ez pont az a helyzet, hogy szerintem ő is tudja hogy tudom, hogy néha összevissza beszél.

Azt is tudja, hogy kiakaszt, de azért annyira nem zavarja, hogy legközelebb ne forduljon elő.

Néha töprengek rajta pár napig, aztán arra jutok, hogy basszus milyen hülye egy vénasszony leszek, ha olyan leszek, mint ő.

Aztán meg eszembe jutnak olyan dolgok, amik miatt úgy érzem, hogy tényleg milyen hülye vagyok, hogy képes vagyok egy olyan dolog miatt neki ugrani, hogy az akárkinek azt mondja, miattam vagy más miatt főz lekvárt (hasonló sztorik vannak nálunk is), holott az életkora alapján simán előfordulhat az is, hogy nem emlékszik vagy összekever, képzel dolgokat.

Egyébként szinte biztos vagyok benne, hogy nem, de úgy 1 %-ot adtam ennek a dolognak.

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem akaszt ki.

Akkor is hazudnék, ha azt mondanám, hogy megbocsáthatatlan dolgok ezek.

Pár éve még egy ilyen után legtöbbször vehemensen kiosztottam, aztán pár napig nem kerestem.

Az ilyen napok alatt néha eszembe jutott, hogy vajon milyen érzés lenne életem végéig a teher, ha ne adj' Isten akkor láttam volna utoljára.

70 éves, benne van a pakliban, hiába jó egészségnek örvend, stb..

Végül oda jutottam, hogy azzal, ha elviccelem, kicsit kiengedem a gőzt és talán ő is érzi hogy ez zavar.

Ugyanakkor, ha ez nem leszaromnemtörődömségből fakad, hanem a kora miatt, akkor úgysem tehetek ellene többet azon kívül, hogy magamat túráztatom.

Azt, hogy van e olyan kapcsolatod vele hogy némiképp akad tolerálni ezt a dolgot, szerintem itt senki nem fogja tudni megmondani.

Én arra jutottam, hogy nekem ő annyira fontos, hogy boldog lennék, ha még legalább 30 évig tolná az ilyen baromságait.

De ez a mi kapcsolatunk és én csak remélem, hogy még sokáig kell ezt elviselnem.