Az anyám erőlteti a gyerekvállalást, én úgy érzem, még nem vagyok rá kész. Kinek van igaza itt? Mit tegyek, hogy tisztábban lássam, melyik a jó út?
Sziasztok!
Olyan probléma miatt írok az oldalra, ami elég személyes jellegű.
4 éve vagyok komoly kapcsolatban, 2 és fél éve élünk együtt és idén ősszel kerül átadásra a közös otthonunk (kibírtuk egy ház felépítését, szóval erősnek érzem a kapcsolatunkat:D). Most nyáron volt meg a lánykérés is.
A párom 46 éves, én 24 vagyok… Igen, ez tudom, hogy sokak szemében maga a vörös posztó. Szerencsére nálunk a korkülönbség nem olyasmi, ami problémát okozna akár közöttünk, akár a családommal, barátainkkal kapcsolatban. Viszont a párom, valamint édesanyám is nagyon erőlteti a babatémát… A párom igazából nem erőlteti, csak elmondta, hogy ő akár már holnap apuka lenne és alig várja, hogy családunk legyen. De ezzel valamilyen szinten nyomást helyez rám, hiszen én vagyok az, aki ennek úgymond az “útjában áll”. Mert amíg nem diplomázok le, nem dolgozom legalább 1-2 évet, addig nem szeretnék gyereket. Mert sosem akartam olyan nő lenni, akinek az az élete, hogy otthon van és ő a hátország, miközben a férje elismert és sikeres. Viszont csúsztam két évet az egyetemen (osztatlan képzés). Tavaly kellett volna végeznem, jövő tavasszal fogok, ha minden jól megy. Ez az én hülyeségem is volt valahol, mert saját erőmből akartam megszerezni a diplomát, nem úgy, hogy anyu vagy apu szól itt-ott, szemet hunynak pár beugróm felett a vizsgán stb. Tudom, hogyha éltem volna a lehetőségeimmel teljes mértékben, akkor már régen végezhettem volna… Itt jön a probléma egyik része. Annyi kudarc ért itt az egyetemen, hogy már abban sem vagyok biztos, hogy a szakmámban szeretnék elhelyezkedni. Kicsit a “gyomorideg feeling” jön elő, ha a jövőmre gondolok. Bizonytalan vagyok, az az igazság. A diplomámat megszerzem, mert rengeteg idő, energia és pénz, amit belefektettem/belefektettünk és tényleg egy karnyújtásnyira van már csak. De hogy utána mit csinálnék szívesen, nem tudom. És itt van a másik része annak, amiért a kérdést kiírtam.
Édesanyám szerint hagyjam az egészet, nem ér meg ennyi idegeskedést és stresszt semmi sem, nemhogy egy “papír”. Ő azt mondja, hogy örüljek annak, hogy ilyen párom van, mert higgyem el, megfogtam vele az Isten lábát és egy percig ne gondolkozzak a jövőmet illetően, mert ez az ember a csillagokat is lehozná nekem az égről, ha az jutna eszembe éppen. Tudom, hogy igaza van, mert egy csodálatos ember a párom. De szeretnék valamit én is letenni az asztalra, a saját erőmből szeretnék sikeres lenni. Nem azért, mert XY-nak vagyok a lánya, meg ZX-nek a felesége. Anyukám viszont folyamatosan azt erőlteti, hogy igenis legyen minél hamarabb unoka, hová akarok még várni vele és gyerek mellett nem fogok már nagy karrierre vágyni, mert minden percemet vele akarom majd tölteni, nem munkával, tanulással. Biztos vagyok abban, hogy ez tényleg így van/lesz, mert én is vágyom kisbabára, szeretnék anya lenni. De nem egy érettségivel a hátam mögött... Mert még ha nem is dolgoznék soha a szakmámban, akkor is tudnám, hogy van egy jó diplomám azért.
Sokszor azt érzem, hogy az anyám annyit lát maga előtt, hogy van egy párom, aki sikeres, van egzisztenciája, felépített karrierje és így meg van oldva az egész életem, csak csináljak mindent úgy, ahogy ő akarja.
válasza:
válasza:A gyerek téma csak rád és a férjedre tartozik.
Itt éppen csak annyi a probléma, hogy nem tudjátok túl sokáig húzni, mert ő lassan kifut az időből. Te még akár 35 évesen is simán szülhetnél, de a korkülönbség miatt azért jó lenne 30 előtt.
Elvégzed szépen az egyetemet, dolgozol egy évet, s jöhet a baba. Az csak pár év, ha minden jól megy. Addig te is érsz még, s fejlődsz. :)
válasza:Nem olvastam el a válaszokat, úgyhogy csak a kérdés alapján annyit tudok mondani, hogy ha a párod apuka akar lenni, akkor keressen egy olyan nőt, aki már abban a korban van.
Már most is öreg a gyerekvállaláshoz, mire te lediplomázol, meg mire összejön (ha összejön egyáltalán), addigra már rég inkább unokáznia kéne.
Ezekért is nem szokták ajánlani a nagy korkülönbséget. Amíg nem akarnak gyereket, addig mindegy, de ha akarnak, akkor ez óhatatlanul elő fog jönni. Neked is mérlegelned kell, hogy a kapcsolat vagy a diploma a fontosabb, mert a kettő együtt nem fog menni. És neki is, hogy a gyerek vagy a kapcsolat. Valaki valamiről mindenképp lemond.
Azt nem tudom hogy gondolod, hogy majd ti évek múlva próbálkozni kezdtek. 46 éves a párod. Nincs ideje. Én kb veled egyidős vagyok, apám meg kb a pároddal egyidős. És apám most lesz nagyapa. Ez az élet rendje, egy 46 évesnek már nincs ideje arra várni, hogy te mikor állsz készen. Így is baromira el van késve, most vagy soha. Később már ne csináljon gyereket.
válasza:10 évvel idősebb a párom mint Kérdezőé nemhogy bajai nincsenek de 35-nek nézik és az ágyban még senkivel nem volt ilyen jó és aktív :)) Épp gondolkodunk egy negyedik gyereken. Én 40+ vagyok.
Duracell-módban létezik minden szinten. Kérdező anyud jól látja hogy szerencsés vagy és "meg kéne fogni" de szerintem itt nincs nagy baj. Olyan hamar elmegy ám 1-2 év, de te nem fogod tudni visszacsinálni ha mégsem az utadat választod másrészt a gyereken csapódna le ez a frusztráció , tudod én is nagy pocakkal vizsgáztam nem volt leányálom..
válasza: válasza: válasza:De hiába áltatod magad, hogy nem probléma a korkülönbség, ha egyszer ennek a kérdésnek is pont az az oka, hogy őt sürgeti az idő, neked meg nagyon nincs még itt az ideje a gyerekvállalásnak. Mert annyira eltérő korban vagytok.
Na de, cseszd még az idejét a pasidnak, aztán nyugdíjas korára csak lesz egy gyereke. Bár, akinek középkorúan egy huszonéves lányka kell komoly kapcsolatra, meg is érdemli, annál mentálisan úgyse százas valami.
válasza: válasza: válasza:Ötven éves apuka nem probléma? Na ne viccelj. Majd egy ötven éves fog a gyerek után rohangálni, a csecsemő után mászkálni- vagy úgy gondolod, az anya oldja meg egyedül? Már HA összejön a gyerek, ami egy negyven pluszos pasasnál nem garantált, hisz a spermiumok mozgékonysága már csökken a ő korában. Az is megvan hogy az apa kora is tényező a baba genetikai betegségeiben, nem csak az anyáé, és minél idősebb az apa, annál valószínűbb a születési rendellenesség?
"A 40 feletti férfiak gyermekei esetében 35%-al nagyobb az autizmus kialakulásának esélye, 13-szor gyakrabban jelentkezik figyelemhiányos hiperaktivitás – zavar, illetve 25-ször gyakrabban mániás depresszió. " Szóval kérdező, ha maradsz jókislány és szülsz mert anyuci meg a párod azt akarja, mindenképp menj genetikai vizsgálatra, mert te hiába vagy fiatal, nagyot koppanhatsz ha szülsz egy fogyatékos gyereket (aki mellől előszeretettel lépnek le az apák)
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!