Mit utálsz a gyerekedben?

ha nem is utalat, de merhetetlenul utalom, ha ezeket csinalja: amikor csamcsog, ming egy malac. Amikor suketnek tetteti magat es szamdekosan nrm valaszol x edjere sem.

Amikor kiderul veletlem se fogyelt arra amit mondtam neki, pedog ra is kerfdztem rlotte es kpzbdn is hofy fogyel e

"Amikor kiderul veletlem se fogyelt arra amit mondtam neki, pedog ra is kerfdztem rlotte es kpzbdn is hofy fogyel e"

Elég rosszul figyelsz te őrá, ha nem tűnik fel az ilyen rákérdezéseknél, hogy ott sincs agyban. :)

Az a nézetem, hogy aki itt arra panaszkodik, hogy szófogadatlan, illetlenül viselkedik stb. a gyermeke, ott nem a gyermeket kell utálni, hanem a szülőnek kell megváltoztatni a nevelési módszereit.

Ez akkor is állítom, ha mindenkitől "0" (nulla) pontot kapok.

Ezért szép a magyar nyelv. Ha kérdező azt kérdezte volna, hogy miért utálod a gyermekedet, akkor megértettem volna az elején kommentelők felháborodását. De a kérdésből számomra az jön le, hogy nem a gyereket kell utálni, hanem valamilyen cselekedetét, vagy rossz szokását. És egy cselekedetet akkor is utálhatok, ha amúgy a gyereket szeretem, vagy imádom. Szóval teljesen jogosnak tartom, hogy ha utálom a dohányzást, akkor is utálatos cselekedetnek tarthassam, ha a gyerekem dohányzik. Attól még szeretem a gyereket. Szeretem minden családtagomat. De például utálom, ha 3-4 alkalommal is szólni kell, hogy méltóztasson mindenki ebédelni jönni, mert az asztalon az ebéd. A Nagyi az újságjában tapad le, az egyik gyerek a PC-n, a másik a könyvében merül el. Ezt a letapadást akkor is utálom, ha szeretem őket.

Megváltoztatni a nevelési módszereket? Bocsi, de ha a 87 éves Nagyi is éppen olyan amilyen a 13 éves, akkor a 87 éves Nagyin mit és hogyan neveljek? Amúgy simán el lennének rendelt pizzán is. Átmehetnék diktátorba is, ha az én stílusomba beleférne. De nem fér bele. Én Albert Schweitzer elveivel értek egyet, "a körülöttünk lévő emberek nevelésére a személyes példamutatás nem a legjobb módszer, hanem az egyetlen..." De hiába mutatok személyes jó-példát, nem fog rajtuk. Mutatom, csinálom, igyekszem megkövetelni a helyes viselkedést is. De gyakran hatástalan. És nem vagyok sem egy parancsnok, sem egy házsártos, sem egy mártírkodó, vagy lelki zsaroló típus.

"Én Albert Schweitzer elveivel értek egyet, "a körülöttünk lévő emberek nevelésére a személyes példamutatás nem a legjobb módszer, hanem az egyetlen..." De hiába mutatok személyes jó-példát, nem fog rajtuk."

Akkor miért értesz egyet még mindig Schweitzerrel, ha látod, hogy nem is működik a módszer? Kereshetnél valaki mást, aki hatásosabb módszert javasol...