Kellett már valaha félretenni a méltóságotokat, hazamenni és belátni, hogy igazuk volt az otthoniaknak?

Szerintem anyud nem támogat téged úgy mint a gyerekét kellene.

Azok az emberek meg nem voltak a barátaid, szerezz újjakat és fel a fejjel. Anyudhoz ne menj mert ő is csak beléd rúg.

11 es vagyok

Egy válás soha nem egy emberen múlik. Mindig két ember van egy kapcsolatban . Együtt èltetek sok évig, ilyen nincs hogy csak veled volt a baj.

És akkor mi van, ha kibírhatatlan vagy és igazuk van?

Ha?

Tudod te, hány kibírhatatlan nőnek van férje? :D

Az én férjem is elismeri, hogy egy boszorkány vagyok, a szüleim szerint megy egy elviselhetetlen xar, mégis velem van a férjem 20 éve és nem is akar elhagyni.

Miért mennél vissza a szüleidhez? 30 sem vagy. Hova adod még fel? Miért kellene egyedül megöregedned?

Ha a kibírhatatlanságod ez a folyton önsajnáltató, xar, depressziós kamu dumából állt, akkor ideje abbahagyni.

Kezdj el élni.

Anyádék nélkül.

12: egyetértek!

Olyan nincs, hogy az egyik maga a tökély és mindig csak a másik a f.szfej!

Mindenkinek vannak jó és rossz tulajdonságai, de egy anyának azért illene a saját gyerekét támogatnia legalább lelkileg...

13: "És akkor mi van, ha kibírhatatlan vagy és igazuk van?

Ha?

Tudod te, hány kibírhatatlan nőnek van férje? :D "

Na, ezzel is csak egyetérteni tudok és megerősíteni! :)))

Én igazából az egész logikát nem értem.

Oké, mindenki is utál. De miért akarsz egyáltalán haza költözni?

30 éves vagy... oké, véget ért egy kapcsolat/házasság. Van ilyen, mindenkinek van. Ettől még megy tovább az élet, talpra kell állni. Nem másoktól várni a babusgatást meg mások nyakára járni mert nem tudsz mit kezdeni magaddal.