Néha erősen belémvág a gondolat, hogy meghalt. Fog ez változni? El lehet fogadni ezt valaha?
5 hónapja, hogy édesapám meghalt. Az élet megy tovább, nem haltam bele teljesen lelkileg, de kb hetente egyszer belémvág a gondolat, hogy soha többet nem látom, nem hallom a hangját, nem jön haza. Rosszabb érzés, mint mikor megtudtam, hogy meghalt. Olyankor úgy érzem, hogy forog velem a világ, nem lennék a testemben, kell pár perc, hogy magamhoz térjek.
Olyan, mintha még mindig nem hittem volna el, hogy meghalt és nincs többé. Nem tudom felfogni, hogy élt x évet, és most egyik napról a másikra nincs. A temetés után sem lett jobb a helyzet, pedig láttam, hogy a földbe eresztik.
Nagyon sajnálom, ami édesapáddal történt. Fogadd őszinte részvétemet. Teljesen természetes ami történik. Nekem 23 évesen kellett egyedül meghoznom azt a döntést, hogy lekapcsoltatom Anyukámat a lélegeztetőgépről, a temetés meg minden olyan volt mintha nem is lennék ott, csak testben. Nem érdekelt az egész. Anya ruháit még hónapokig kimostam hetente egyszer és visszatettem a szekrénybe. Vártam, hogy jöjjön haza. Talán hónapok múlva, amikor eszembe jutott, hogy amit hallottam, elmondom neki... és nincs kinek elmondani...
Pedig napi szinten átbeszéltük a fiammal és a férjemmel, de úgy tettem, mintha nem is lenne igaz.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!