Részt kell vennie az otthon élő gyereknek a munkákban az alábbi esetekben?

Minket bevontak, és gyakorlatilag semmi másból nem állt a nyarunk, mint az állatok és a földek körüli teendőkből.

Őszi hétvégék: kukoricatörés, szüretelés, préselés, stb. stb.

Suliidőben gyak. alig volt szabadságunk, mert kb minden hétvégére kitaláltak valamit, amit értem, hogy NEKIK fontos, de erre kötelezni bennünket nem fair.

És nem az volt, hogy ha van kedvünk segítsünk, hanem menni kellett, pont.

De hogy a segítő vagy besegítő gyereknek ez a későbbiekben hasznukra válik, az garantált. - én - mi ebből annyit tanultunk meg, hogy messzire kerüljük az olyan párt, munkakört, ahol mezőgazdasággal kell foglalkozni.

És ez NEM otthoni munka, már bocs!

Szerintem a napi egy óra munka belefér, nyári szünetben mondjuk három, de csak akkor, ha ezt nem csak úgy élik meg, hogy munka, hanem úgy, hogy szülővel közösen eltöltött minőségi idő. Amikor közben megy a beszélgetés, az élmény pozitív, szeretet van...

Ha szimplán gyerekmunkáról van szó, az nem annyira szerencsés, de ha közben mindent megtanítanak nekik, amit ők tudnak, és szeretnek, az élet és szakmai tapasztalat, szeretet stb. az érték.

Szóval akkor inkább így, mint hogy ne legyenek együtt, mert dolgozni kell, és a gyerek meg otthon nézi a tévét, és várja őket.

És tény, hogy aktív gyerekből lesz az aktív felnőtt.

#63

Nagyon jó együtt töltött MINŐSÉGI idő, mikor én a kaszáló egyik végében forgatok, apám a másik végében és anyám valahol középen. Néha meg aztán "találkozunk" egymással, de még akkor is van jópár méter közzünk, mert mindenki más sorban van...