Jobb lenne több generációs nagycsaládban élni, ha meglenne a kölcsönös tisztelet oda-vissza (idősebb és fiatalabb generációnak egyaránt)?

kérdedőnek: a kommentekből annyi látszik, hogy a kommentelők nagy része alkalmatlan arra, hogy a szüleivel éljen, mert még azt se képesek elviselni, hogy valaki az ellenkezőjét gondolja annak amit ők gondolnak. ez abból látszik, ha olyan véleménnyel találkoznak, ami szimpatizál az általad felvetett generációs együttlakással, akkor megy a lepontozás, kötözködés, "álomvilágozás", "magyarozás", demensezés (mintha a szüleidnél csak a 75 feletti demens állapot létezne) stb stb.

Az iráni ismerőseimnél, ahogy hallottam tőlük, kimondottan ez a preferált családmodell. Szülők, nagyszülők, gyerekek egy házban laknak. Annyi viszont hozzá kell tenni, hogy nem falusi kis házakban, hanem nagyon nagy házakban. Persze van arra is példa, hogy a gyerekek különköltöznek.

Én azt látom rajtuk, hogy sokkal szorosabbak a családi kapcsolataik. Azt is hozzá kell tenni, hogy azért a szülők szeretnek itt ott szülősködni, de alapjáraton hagyják a gyerekeiket kibontakozni és tiszteletben tartják az életüket. Amikor meg a gyerekek felnőnek úgy élnek a szülői házban mint egy albérlő, tehát nem szólnak bele egymás életébe.

"Mi nagyon tiszteljük egymást a szüleimmel es együtt is működünk, pl közösen tartjuk fenn a nyaralónkat, de nem akarunk így nagycsaladként együtt élni, nem ez az életcélunk. Érted?"

Ezt nem én írtam, jelenleg a 37-es válasz, és egyszer írta le, hogy érted-e, joggal, mert ostoba vagy. Miért hazudsz?

"Én azt látom rajtuk, hogy sokkal szorosabbak a családi kapcsolataik"

es ehhez az is hozzatartozik hogy nagyon nehez nekik olan dolgokkal foglalkozni mint pl csaladon beluli eroszak, mert hat a csalad az szent es serthetetlen. sokkal nagyobb valoszinusegel tussoljak el az olyan dolgokat mint fizikai, mentalis, esetleg szexualis bantalmazas, vagy barmi olyan problema ami a csalad egyseget fenyegetne. redditen rengeteg olyan sztorit lehet olvasni hogy a gyereket egy idosebb rokon bantalmazta hosszu eveken keresztul, de senki nem csinalt semmit, csak a szonyeg ala soprogettek, gaslightoltak a gyereket, hogy jaj nem is tortent semmi, csak azert hogy a csaladot egybentartsak.

Sosem élnék párral egyikünk szüleinél sem,nemhogy még gyerek is van.

Ha nincs pár akkor szülőkkel,de azt sem élethosszig..

Ez nem alkalmatlanság kérdése. Lehet hogy más országokban bejön, de ez a még Magyarországnál is szegényebb országokra igaz.

Kérdező, éltél már együtt olyan demensel, aki 24 órás felügyeletre szorul? Mert azt lehetetlen megoldani. Akik ezt mondják, tapasztalatból beszélnek, mert neked nincs fogalmad a valóságról.