Szüleimnek valami bajuk van a papokkal es nem mondják el mi. Mi a baj a papokkal?

Mert a legtöbben hazug képmutatók.

Bort isznak, vizet prédikálnak, simán rájárnak a miseborra, mentális betegek (hogyne lennének azok, mikor "tilos a házasság", a szex meg paráznaság), csak közben jórészük pedofil, politizálnak, etc.

Az egész egy hányinger.

Volt egy pap, aki évekig a mi településünkön szolgált. A kántorával élt együtt a városban.

Egyszer hittanórán dícsérte az egyik kisfiút, hogy mennyire szép neve van, meg azt mondta hg franciául hogyan mondják. Meg hogy maradjon óra után.

Később értettem meg mindent. Nem tudom történt-e valami.

Már öreg ez a pap, nem sok van neki hátra. A "keresztfiával" él. Kivette a nevelőintézetből. Huszonéves a srác. Ja,persze....

És elismert személyiség, tisztelendő úr, atya.....

A mi falunkban 3 (katolikus) pap volt eddig az én életemben. + ismerek 2 református lelkészt és még egy katolikus papot, mert olyan iskolába jártam gimiben.

Az első paptól konkrétan féltünk az elsőáldozási felkészítőkön. Még abba is belekötött, ha miután összetetted a kezed, nem felfele állt...

A második egész ok volt. Ingyen német órat tartott (mondjuk szinte semmit nem tanított), saját kocsival vitte a városba a cserkészeket, adott könyvet a sulis pap hülyeségeihez. Aztán "kihányta a maját"... #alkoholizmus

A harmadik meg minden egyes misébe belecsempészi azt, hogy a fiatalok nem kellene elmenjenek külföldre dolgozni, hanem szülniük kellene 18-20 évesen, nem 30+ évesen, ahogy manapság szokás. De tényleg mindegyikbe, az 50 évesek találkozókori miséjén is az volt a fő téma. Azt meg aztán nem is kommentelem, hogy nem azt kellene szorgalmazni, hogy csupasz seggre szüljenek az emberek, mert az se a gyereknek, se a szülőknek, se a társadalomnak nem jó.

A sulis papot konkrétan az egész iskola utálta. 9.-ben komplet érettségi tételeket hagyott fel nekünk vallásból, úgy hogy olyanokat az óta se láttam. Felévente kellett neki egy olvasónapló valamilyen katolikus lelki könyvből (erra adott apalanyagot az egyik papunk). Egyik félévben 200+ agymosós kérdést kellett (volna) megtanuljunk válasszal együtt, egy másikban meg 10 szent életét s 10-10 idézetet tőlük.

Aztán mikor 12.-es voltam egy 9.-es anyja (aki tanítónő volt) leba$źta, utánna kicsit normalizálódott.

Az egyik lelkész egész ok volt. Bibliaismeretet tartott, de olyasmiket tanultunk, hogy hogyan ne menjünk egymás idegeire, meg hogy mire kell figyelni ha párunk, gyerekeink lesznek. Hogy kell kezelni a konfliktusokat (a református lelkészek házasodhatnak, 2 gyereke is van), de azért nála is csak a vallás körül forgott minden.

A második lelkész is egész ok volt, vele is beszéltünk olyan dolgokról mint pl az 5 szeretetnyelv, csak néha valami olyan hülyeséget mondott, hogy az már káros is volt. Pl egyik évben valami ünnepen (évkezdés, ballagás, hasonló) minimum fél órán keresztül beszélt a "fordítsd oda a másik orcádat is" témában. Végig az volt a lényeg, hogy ha valaki szántszándékkal bánt, akkor hagyd, legyél vele kedves, mert úgy lesz jó a vége. Mindeközben meg nálunk otthon abban az évben anyám depressziós lett a nyomástól, meg attól hogy ő mindenkinek csak segít (főleg a testvéreinek), de őt mindig csak kihasználják, sőt volt aki direkt hazugságokat terjesztett rólunk a faluban (Mamám beteg lett, s azért kellett volna a segítség). Az idegei annyira tönkrementek, hogy még most is gyógyszert szed, pedig mamám már több mint egy éve meg is halt.