Most tényleg en vagyok a rossz?

En 30 vagyok. Van két "kis"tesóm, 12 és 14 évesek.

Mióra elköltöztem otthonról, minden évben jöttek nyaralni, vagy csak néha néha itt aludni.

3 éves a fiunk. Ő velünk alszik 1 szobában.

Amig csak ő volt is tidtak jönni, mert van egy másik szoba is, ott tudtak aludni.

Viszont lett egy lányunk is. Fél éves. Eddig azért nem jöhettek itt aludni, mert pici volt a lányom. 2 sajattal meg 2 tesómmal egyszerűen nem bírtam volna ugy, hogy a kicsit kb 2 óránként szoptattam.

Most kijelentették, szeretnenek jönni nyáron, ittaludni.

En meg mondtam, hogy nem fog menni. A mi szobánkban alszunk mi férjemmel, és a nagyobbikkal.

A másik szobaban alszik a kicsi, ha éjjel ébred megyek hozza oda szoptatni, és hajnaltól együtt alszunk abban a szobában.

Az öcsém behisztizett, hogy akkor hoz hálózsákot, ugy alszik itt. Nemet mondtam.

Erre kiverte anyáméknak a hisztit, hogy márpedig ő akkor is itt akar aludni. Anya meg értetlen, mert 120m2en lakunk, nem igaz hogy nem tudom őket "befogadni" pár napra.

Merőben mashogy vannak nevelve, mint anno mi nagyobbik hugommal. A kicsiknél amit ők kigondolnak, ugy is kell lennie, mert különben hisztiznek míg meg nem kapják. Mar emiatt is utalok hozzajuk menni haza, mert elviselhetetlenek sokszor

Anya meg most kiakadt rám. Közölte, hogy akkor nek szivesen vigyáz a gyerekeimre, ha én igy állok a tesoimhoz.

Anya az egyetlen segítségem (férjemen kívül) a gyerekfelügyeletben.

Nagyon kiakadtam, mert ez már zsarolás.

Tenyleg jogos hogy eddig meg tudtuk oldani, oldjam meg most is?