Más anya is ilyen “én semmiről nem tehetek” mentalitású?

#20, hisz a saját kölke elkönyvelte cselédnek.

Valószínűleg az apa is.

Szuper lehet anyukádnak, hogy mindent kritizáltok.

Takarítás után egy nappal már látható a por.

A sósság az elég relatív. Nálunk is van a családban, akinek ugyanaz az étel sós, a másiknak meg sótlan.

Nagyon undorító és degradáló, ahogy anyukádról írsz.

Nem értem, most miért a kérdezőt támadjátok.

Ha ő a testvéreivel munka mellett még a közös vállalkozásba is bedolgozik, amiből el van tartva az anyjuk, akinek nem is kell dolgoznia, akkor nehogy már még mindenki más vigye a háztartást napi 10+óra munka mellett.

Én két kisgyerek mellett megcsinálom+a kertet is, aókori ez az anyuka bele ne haljon már.. A feneke el van tartva, de viszonozni már semmit nem akar?

26, és te észlény, arra nem gondolsz, hogy a levest meg lehet sózni, a szekrény egy nap után újra poros...

El tudom képzelni, hazamennek és keresik, mibe köthetnek bele. Érdekes, nekem pl takarítás után soha nem tesz senki megjegyzést a minőségre.

24, neked is a béka segge alatt lehet az önértékelésed ha még a saját munkádat sem becsülöd meg. Mert a por nem tűnik el magától, a kert nem rendezi magát, a kaja nem terem a tűzhelyen készen, a ruhák nem lesznek csettintésre tiszták, és még sorolhatnám.

Legyen egy kicsit több önbecsülésed, igenis a fizetetlen munka is munka. Nem a pénz alapján kéne megbecsülni a munkát.

Ha az alapján becsülné a világ, akkor pl a mentősök nem éhbéren keccsölnének.

És ugyanezen a gondolatmeneten elindulva aki mondjuk önkéntes munkát végez, annak a munkája sem ér semmit, csak mert nem kap érte pénzt?

Az én anyukám is hasonló. Mindenki más is hibás az életéért. Ő nem hibás, minden az anyja miatt van, minden miattam (gyereke) miatt van, testvére miatt... csak ő nem hibázott sose.

Büdös neki a munka, teljes egészében el van tartva. Egész nap csavarog, jár a pasijához. Konkrétan semmi dolga nincs, mégis panaszkodik. Sajnos én nem tudom eltartani, én dolgozok, de a fizetésem nem elég arra hogy magamat meg őt is eltartsam...

Mondjuk az enyém szélsőséges eset. Kérdező, simán főzhetnél te is, takaríthatnál stb. A kötekedéssel egyet tudok érteni, anyám is mindig kezdi, aztán valahogy ő akar áldozatként kijönni belőle.

Ugye ez egy sarkított álprobléma (magyarul kamu-gumicsont)...???

VAgy inkább tekintsük a vicc szerint? "Remélem, ez komoly, mert viccnek durva lenne"

?

:-D