Mivel győzzem meg a szüleimet az albérlet kérdésben?
Kifejtem miről is van szó: Egyetemista vagyok és az utóbbi években nem kaptam kollégiumot, ezért albérletbe kellett költöznöm mert az ingázás nem megoldható a távolság miatt. Előtte kollégista voltam, amit nagyon szerettem és pozitív tapasztalataim voltak vele. Úgyhogy már csak ebből kifolyólag is mindenképpen egy minimum két szobás albérletbe szerettem volna költözni, hogy legyen egy lakótársam. Illetve így ugye a költségek is megoszlanak, olcsóbb egy szobát bérelni mint egy egész lakást, ez is egy pozitívum. A szüleim ezzel egyetértettek, támogatták. Viszont ez a lassan két év eddig borzalmasan telt. Hiába próbáltam jó lakótársat választani, aki szimpatikus stb., sikerült mindkét alkalommal melléválasztani és pont olyanokat fogtam ki, akikkel egyáltalán nem szerettem együtt lakni. Az első lakótársam nagyon koszos és rendetlen volt, soha nem takarított, napokig állt a mosatlan a mosogatóban, szétszórta a cuccait a lakás minden pontján, a fürdő tele volt a hajával, a hűtőben rohadtak a kajái, nem dobta ki a szemetét stb., mindig nekem kellett még utána is takarítanom. A második lakótársammal ilyen probléma szerencsére nincsen, de ő pedig szinte minden második nap felhoz valakit és kb. egy átjáróház a lakásunk. Mindeközben velem alig kommunikál, szinte rám sem néz, maximum köszön és ennyi, holott már akkor is picit jobban érezném magam, ha legalább szólna, hogy nem tudom, "bocsi, átjönne hozzánk az XY vagy itt aludna, ugye nem gond" vagy valami.
Úgyhogy eldöntöttem, hogy a jelenlegi albérlet szerződését semmiképpen sem szeretném meghosszabbítani, annak lejártával kiköltözök. Szeretnék majd jelentkezni kollégiumba. Ha pedig nem kapok kolit, akkor albérletbe megyek, de már csak egyedül szeretnék lakni és nem szeretnék tovább idegen emberekkel együtt lakni, nekem ez elég volt. Ha kell a többletköltségét is kifizetem, nem ezen múlik. A szüleim viszont nagyon ragaszkodnak ehhez a lakáshoz, mert jó áron van, jó helyen van, alacsony a rezsi stb., illetve ők úgy képzelik el ezt a "lakótársasdit", hogy micsoda szórakozás, összebarátkozunk, jól érezzük magunkat stb., miközben a valóság ezzel köszönőviszonyban sincsen.
válasza: válasza: válasza:Ebből a történetből mi igaz?
Nyilván ezt amit leírtál nem mondtad el szüleidnek. Mit mondtak az átjáróházra? Hogy hú de nagy buli, kicsim ez életed legjobb lakótársa? Kizárt, hogy ez az érv ne lenne tökéletesen elegendő számukra is. Hacsak nem te is viszed fel a manuszokat, csak azt nem szeretnéd otthon feltárni. Ez utóbbi se egyedi gond, csak a kérdésed így nem valódi.
válasza:Ez az albérlet egyedül túl nagy lenne? Ki tudod tenni a jelenlegi társbérlőt? Az ismerőseid közül nem keres valaki albérletet?
Amúgy tégy úgy, ahogy neked a legjobb, te élsz ott, neked kell, hogy jó legyen.
válasza:Ha felvesznek koliba, ott aztán pláne nem egyedül leszel, szóval ezt így nem értem,hiszen azt mondod, most már semmiképp nem szeretnél másokkal lenni.
Egyébként én nem mondanám fel az albit, inkább próbálnék csakazértis egy megfelelő lakótársat találni (ha jól értelmezem, eddig két próbálkozásod volt, az még semmi, lehet pont a 3. vagy a 4. lesz a telitalálat). Azt azért jó,ha tudod, hogy olyat nem fogsz találni,aki minden szempontból tökéletes megfelel az elképzeléseidnek. Kompromisszumkésznek kell lenni. Kicsit alkalmazkodni, engedni az elvárásokból, persze vannak kardinális kérdések, ezt aláírom, éppen ezért az első lakotarsnal teljesen megértem a problémát, a rendetlenség/igénytelenség nálam is kizáró ok lenne. Másodiknál szerintem főleg a kommunikációval van baj. Írtad,hogy ő nem is igazán vesz tudomást rólad, azt viszont nemtudom,hogy próbáltál-e úgy igazán beszélgetést kezdeményezni vele, leülni, elmondani a problémát? Ha igen mi volt a reakció? Lehet vele normálisan felnőtt módjára beszélgetni? Lehet,hogy benne fel se merül, hogy neked problémáid vannak vele (most arról vitatkozhatunk,hogy na de az illem mit diktálna meg magától miért nem tudja, itt most ez a szitu, ezzel kell(ene) kezdeni valamit). Lehet,hogy normálisan meg lehetne vele ezt beszélni.
Egyébként bocsi, elkanyarodtam, de hogy a konkrét kérdésre is azért válaszoljak... Nem írtad ki fizeti most a lakhatásodat, de ha te (és ez abban az esetben se változna, ha kiköltöznél),akkor igazából teljesen a te dolgod,hogy mit csinálsz, felnőtt emberként nem kell a szüleid beleegyezése. Ha pedig a szüleid fizetik, de te tényleg nem bírod a mostani helyzetet,akkor oldd meg,hogy el tudjál menni máshová és fizetni is tudjad... Mást nem nem igazán lehet tenni, de a helyedben én tényleg nem adnám fel, mert ha tényleg jó áron van a lakás, jó helyen, na meg ha tényleg a szüleid fizetik, hát nem sok fiatalnak adatik meg ez a lehetőség. Pár kényelmetlenség miatt ne add fel, kellenek is az ilyen helyzetek az életben, legalább megedződik az ember :D
válasza: válasza: válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!