Mit tennétek ha megkérnék a 18éves lányotok kezét?

38 Fáj az igazság? Énis egyetértek a 37 válaszolóval, tényleg ilyenek már az emberek. Nyilván van kivétel de kukutyinba mert általában az olyan mindig távol él

Én nem azt mondom hogy ők nem lesznek olyanok, csak a saját véleményem írtam.

41 igen igen, és arra írtam hogy örüljön hogy neki sikerült!! Veled van a gond nem tudsz értelmezni haver?

Én 17 voltam amikor osszejottem az első barátommal már akkor tudtam hogy szeretnék majd esküvőt és házasságot. Az akkori párom ezt nem így gondolta egyébként őt az ilyen nem vonzotta. Mindig azzal rágtam a fülét milyen jó lenne ha eljegyezne. És ezt úgy 18 évesen. Most 21 vagyok és így belegondolva hatalmas nagy őrültség lett volna. És sajnos én akkor bele is mentem volna ha megkéri a kezem tényleg. De szerencsére ez nem történt meg. 18 évesen még tényleg fiatal az ember és gondolom első kapcsolat nekik is kb. Ilyen fiatalon tényleg nem jó ötlet főleg egyetem előtt. Ott sok másik embert fog megismerni és lehet hogy ezek után is együtt maradnak és tényleg nagy náluk a szerelem. De abban is igazuk van a többieknek hogy ez nem házasság még. Azt főleg nem kell elsietni.

Jah 46, megjelöli a csajt hogy tulajdona tehát kibérli 24 éves koráig

Nekem is egyetemen volt néhány ilyen évfolyamtársam, olyanok is, akik az egyetem alatt házassodtak össze, de az egyetem végére el is váltak. Ahol eljegyzés volt, ott az eljegyzést bontották fel. Szerintem jó, ha 1-2 ilyen pár megmaradt. Az a baj, hogy pont az egyetemen nyílnak meg a lehetőségek igazán, ismer meg több mindent a világból, meg az egyetem után. Én amúgy sosem értettem, hogy hova siettek ezek az emberek, ha még nem volt sem közös otthon, sem gyerek a képben. Egymás szeretete nem azon múlik, hogy van-e gyűrű vagy nincs. Volt gimis évfolyamtársaim, egy fiú meg egy lány még 9-10. osztályban kezdtek el járni, örökösen együtt voltak mindig, még a boltban is, a mai napig, és most 28 évesen házasodtak csak meg, előtte már együtt laktak jó ideje, ők sem kapkodták el, pedig nagy volt a szerelem. Nem biztos, hogy érdemes viszont veszekedni ezen, de azért a véleményemet, aggodalmamat elmondanám. Én azt is megmondanám, hogy előbb lakjanak együtt pár hónapig kettesben, hogy egyáltalán kijönnek-e, de a gyerekkel mindenképpen várjanak az egyetem utánig, meg az elhelyezkedésig, mert szerintem egyetem alatt meg jónak tartott munkahely nélkül babázni nagy felelőletlenség, mert gyerek mellett már sokkal nehezebb tanulni, dolgozni. Együttlakásban ismeri meg az ember a másikat. Nővérem hasonlóan volt, ő eléggé megbánta a férjhez menést, de ők is itt laktak a nyakunkon, aztán később gyerek mellett hármasban jött arra rá, hogy a férje a taknyos zsebkendőt sem dobja ki maga után, de most ott a gyerek is, hitelek is. Nálunk rengeteg veszekedés volt ebből, hogy ne őt válassza, ne siesse el, de csak a kapcsolat ment tönkre, mondhattunk anyukámmal amit akartunk, persze nekünk lett igazunk, de mindegy. Mindenesetre is azért minden megtakarítást ne verjetek el esküvőre, ha máris lesz.